A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Hankóczi Gyula: Tallózás a mezőkövesdi újságokban avagy (élet)képek a régi Mezőkövesdről

„Az óvodakötelesek számát a jelentés 1330 gyermekkel tünteti fel. A kimutatás szerint gondozásban részesülnek ezen óvodakötelesek. Ugyan hol részesülnének ezek gondozásban? bizonyára szüleiknél érti ezt a kimutatás; avagy az is jön számításba, hogy a nyári szünidőben az elemi iskolák termeit használják egy-két napszámosnő felügyelete alatt? mert tudomásunk szerint városunknak óvodája nincsen; kivéve egy privát óvodát, mely egy alacsony épületben egy kis szobában húzódik meg és mindössze 20 gyermeknek volna engedélyezhető, de kényszerűségből 50-60 gyermek látogatja meg, mivel az intelligensebb elemnek nincs más módja a gyermekeket gondozni és nevelni. Ez igazán szégyene városunknak, hogy még rendes óvodája sincsen, holott ez minden nagyobb községnek van már, nemhogy egy 16 000 lelket számláló városnak ne volna, ez a maradiság netovábbja" (1904. július 3., 1-2.). Némelyik rövid tudósítás is jellemző pillanatokat villant föl a régi Mezőkövesd életéből: „Gőzfürdőnk és a közönség. Több oldalról azon téves hírt hallottuk, hogy a mezőkövesdi gőzfürdő teljesen zárva van. - Tehát ezúton felvilágosítjuk at. közönséget, hogy gőzfürdőnk csak 3 napig van zárva hetenként, míg4 napig nyitva van a közönség rendelkezésére. Gőzfürdői napok: Hétfő, kedd, szerda egész nap zárva, csütörtökön délelőtt férfiak délután nők, pénteken zónafürdő, délelőtt férfiak délután nők, szombaton délelőtt férfiak, délután nők, vasárnap zónafürdő délelőtt férfiak, délután nők" (1909. november 28. 3.). „Gimnázium. Nagy Zsiga festőművésznél, aki most városunkban tartózkodik, történt e jóízű eset. Éppen néhány modellt álló matyó asszony volt nála, amikor szóba jött a most épülő új gimnázium. »Látták-e már ke'tek azt a fene nagy épületet, amit a kápolna helyére csinalnak?« - kérdi az egyik asszony. »Melyik az?« - kérdi a másik. »Hat a bagnezia.« - mondja az előbbi asszony. »Nem bagnézia az, hanem bagnezium.« - javítja ki egy harmadik. »Semmit sem tudnak ke'tek - szólt közbe egy másik asszony -, mert azt úgy hívják, hogy examium.« - »Olyanforma az, mondja egy anyóka, csakhogy jól úgy kell kimondani, hogy gizmazium«" (1913. november 16., 3.). 1914 az első világháború kezdetének az éve. Tudjuk, hogy a világháború kitörését örömmel fogadták az emberek s lelkesedéssel írt róla a „Mezőkövesd és Vidéke" is: „Harcba szállni a sorssal, az mindig nagy merészség, de megelőzni azt, hogy a sors váratlanul lecsapjon ránk, nagy és világraszóló cselekedet" (1914. augusztus 2.). Csak a sebesültek áradata és a szaporodó halotti értesítések, később a harangok elnémulása apasztotta lejjebb, majd tüntette el a háborús mámort. „Elvitték a mezőkövesdi harangokat is. Január 12-én szomorú szívvel búcsúzott el Mezőkövesd népe harangjaitól. Nem egy szemben láttunk csillogó könnyeket, nem egy jómódú öreg matyó arcáról olvastuk le a gondolatot, hogy bizony szívesen kifizetné ő ennek a harangnak az árát, csak itt hagynák. No de a haza mindenek előtt! Szomorúan bár, sírva bár, de megnyugodott hazafias lélekkel váltunk meg harangjainktól, hogy azokat más hangra tanítsák ágyúgyáraink. - Összesen három harangot vittek el a mezőkövesdi templomból. A nagy, 16 métermázsás, a kilencvenes évekből való »Albert« harang továbbra is itt maradt, hogy most már csak egyedül szólítgassa az élőket és sirassa a halottakat. - Az elvitt harangok általában nem voltak nagy és súlyos harangok. A legnagyobb volt közöttük az 1879-ből való 4 métermázsás »Szent László« harang, utána következett a 3 mázsás szintén 1879-ből való, de 1882-ben újraöntött »Szent Janos« harang. A legkisebb a másfélmázsás, alig néhány éve újraöntött »Szent Albert« nevű lélekharang volt" (1917. január 21., 3.). Érdekes hirdetéseket találunk a világháború éveiből. Az egyikből az derül ki, hogy a matyó hímzéseket a háborús időkben is keresték; egy másikból, hogy ekkoriban a Koronán kívül másik szállodája is volt Mezőkövesdnek. „Matyómunkát minden kidolgozásban kisebb és nagyobb mennyiségben készpénzért veszek. Ajánlatot kérek főleg párna lapban ridikülben és falidísz dolgokban címemre: Em. Fischmann's Neffe Wien Schmalzhofgasse 16. beküldeni (1916. április 23., 3.). „A főutcán 197. házszám alatt levő szálloda fölszereléssel szabad kézből eladó. Értekezni lehet Schlesinger Adolf tulajdonosnál - lakik IV. tized 1. szám alatt. (Harangi Sándor-féle házban). Schlesinger Adolf Mezőkövesd" (1918. február 24., 4.). 1918-ban a háborús vereség elkerülhetetlen volt s ez előbb-utóbb a helyi lapban is tükröződött. Az őszirózsás forradalmat a „Mezőkövesd és Vidéke" is köszöntötte, a forradalmi hullám hangulatának megfelelően. A forradalmat üdvözlő vezércikkében