A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Galuska Imre: A magyar falu kettős tagozódásának ősi szerepe (Feltevés a házasságszabályozó kétosztályú rendszerről)

Gergely Mihály tollából: „Akkoriban, az 1905-ös év táján, édesapám az egyik szomszédos család lányának udvarolt, s annak csapta volna a szelet a rivális felvégesi legénybanda egyik tagja is. Valóságos háborúskodás folyt a sokat gúnyolt alvégesi és az igen büszke felvégesi legények között, egy-egy várható összecsapásra az egész legényhad felvonult . . ."

33 5. Katona Imre is őstörténetünk kérdései a szociálantropológia megvilágításában c. tanulmányában a házassági osztályok terminológiai emlékét a szer szóban látja, mely - úgymond - területi nemzetséget, ezt megelőzően hordát jelenthetett. Felismerni véli a nemzetségi exogámia emlékeit is Dél-Baranyában - tájak kapcsolataként. Végül is így összegez: „A frátriális tagozódás társadalmi vagy nyelvi emlékeit eddig nem leltük meg, esetleg a számos mondában és szertartásban oly következetesen szereplő két hős (két vadász, két királyfi) stb. alakja utalhat rá halványan. Ez azonban valóban nem több puszta feltevésnél."

34 - Ennyi és nem több az, amit a néprajz a magyar frátriákról tud. Az eddigiek alapján azonban úgy vélem, hogy a párválasztási szabályozóként, házassági osztályokként létrejött frátria-párjainkat falvaink kettős tagozódásában, az al- és felvég, illetőleg az ikerfalvak rendszerében megtaláltam, s mindezt jelen dolgozatomban meggyőzően felmutathattam. Feltevésem néprajzi alapját megvethettem, feltételezve az eshetőséget, hogy felbukkanó új vagy újra értelmezett, újra elemzett néprajzi, esetleg levéltári, netalán régészeti adatokból, leletekből tovább lehet erősíteni, lehet rá építeni. Néprajzi alapvetésemhez már tanulmányom megformálása után váratlan frissességgel a régészet sietett segítségül Kesznyéten egy volt szomszédja, a zempléni Sarkad temetőjének a feltárása folytán. Elsorvadt falu ez Tiszalúctól nyugatra az azonos nevű ér jobb partján, a sarkosan forduló országút mentében. Ősi Rákóczi-major; az ónodi uradalom megoszlása után az Erdődy-birtok lúci és kesznyéteni maradványának a felszabadulásig igazgatási központja. Valószínűleg vizének elégtelensége is okozója volt elsorvadásának. I. Endre és Salamon idejéből való temetőjét dr. Kovács László tárta fel, amiről 1985. okt. 14-én Miskolcon beszámolt a Múzeumi Hónap alkalmával.

35 Felfedezése a temető két központúsága, amelyben én a magyar falvak ősi tagoltságának, illetőleg az utraque jelzős ikerfalvaknak a tükörképét látom. Helységeinknek olyannyira kettős volt a szerkezetük, hogy ez még a temetőjükben is érvényesült. Ennek az egymástól elkülönülő kettősségnek a magyarázata nem lehet másban, mint a falut, illetőleg az ikerfalukat alkotó két külön nemzetségben. S minthogy a nemzetség elengedhetetlen kritériuma volt az exogámia, azazhogy az önmaga kebeléből való házasság tilalma, feltétlen szükséges volt tehát az összeházasodhatás végett két, egymást mintegy kiegészítő nemzetség, két frátria, magyarul valószínűleg szer együttesére, szervezetére, ami pedig nem lehetett más, mint a kettős szerkezetű, kettős tagolású, al- és felvégből álló singularis falu, vagy pedig két testvérfaluként egymáshoz tartozó, azonos nevű, általában al(só) és fel(ső) jelzőkkel megkülönböztetett ikerfalu. GALUSKA IMRE JEGYZETEK 1. Szemjonovju. /.; Hogyan keletkezett az emberiség? 1973. 437^138. 2. Jubileumi Kommentár. 232. 3. Új Magyar Lexikon G-J. 229. 4. Az Örökké való. Egy állatú Szent Háromság ISTEN dicsőségére ( . . .) a Szent és Keresztyén Reformata Sajó Kesznyéteni Ekklésia Matricularis könyve. 1760-1829. 23-26. A kesznyéteni református egyházközség levéltára