A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Faggyas István: Putnok mint átmeneti megyeszékhely 1919-ben

A putnoki alispáni kirendeltség működését bizonyító 1 db ügyirat másolat mellékletként csatolva. Gömör és Kishont vármegye alispáni hivatalának putnoki kirendeltsége 171/919. sz. HATÁROZAT. A folyó évi 1377. sz. határozatom 8-ik és 7-ik pontjában akként intézkedtem, hogy Sajókirályi község ideiglenesen átcsatoltatik a méhi-i körjegyzőségből a bejei körjegyzőségbe. Runya község pedig az oldalfalai körjegyzőségből a méhi-i körjegyzőségbe. Minthogy azomban a tényleges állapot szerint Sajókirályi, Oldalfala és Gömörfüge községek a magyar csapatok által vannak megszállva, s így természetszerűleg a lakosság élelmezéséről való gondoskodás, valamint a közigazgatás ellátása is a meg nem szállott területeken lévő hatóságok feladatát kell hogy képezze, erre való tekintettel Sajókirályi községet a bejei körjegyzőségből a méhi-i körjegyzőséghez, Runya községet pedig a méhi-i körjegyzőségből az oldalfalai körjegyzőséghez azzal csatolom viszsza, miszerint egyidejűleg úgy Sajókirályi község, mint az egész oldalfalai körjegyzőség a tornaijai járásból a putnoki járásba csatoltatik át. Utasítom ennélfogva a Sajókirályi község elöljáróságát, hogy az átcsatolásról a bejei körjegyzőt, Runya község bíráját pedig, hogy az oldalfalai és méhi-i körjegyzőt küldönc útján értesítse. Egyidejűleg felhívom putnoki jbli főszolgabírót, miszerint nevezett községek élelmezéséről haladéktalanul gondoskodjék, annál inkább, mivel a községek lakosainak termése a múlt év tavaszán lefagyott, s így a lakosság a legszomorúbb helyzettel áll szemben. Putnok, 1919. évi március hó 25-én. alispán helyett Dr.Soldos s.k. Gömör-Kishont vármegye vármegyei főjegyző alispáni hivatala az alispáni hivatal kirendeltségének P.H. vezetője A kirendeltség 22 napos működéséről csupán néhány ügydarab tanúskodik. A bíróválasztásokkal, a körjegyzőségek összevonásával és a községek élelmezésével foglalkozó ügydarabok másolatai. Az utolsó ügydarabot 1919. április 4-én 992/L.Szb. alatt a főszolgabírói hivatal terjesztette fel az alispáni kirendeltségnek. Gömör-Kishont vármegye vezetőségének utolsó kísérlete - az alispáni kirendeltség létesítésével - sem teremthette meg az önálló megye lét reális feltételeit. A Borsod megyéhez való csatolásának előképe már kirajzolódott az 1919. évi tavaszi események között. A meg nem szállt megyerészek közigazgatásának kérdésében a belügyminisztérium rendelkezése is már a Borsod megyéhez való csatolás gondolatát vetette. A rendelet kiadásával a megye megszállás alá nem került területével ideiglenesen elkerülte Borsodhoz való csatolását. Az alispáni kirendeltségnek további hivatalos működése Gömör-Kishont vármegye direktóriumának megalakulásával 1919. április 3-ával megszűnt. A Putnokon székelő Gömör-Kishont megyei direktórium is rövid idő múltán átadta szerepét a Borsod megyei direktóriumnak és a helyi katonai tanácsnak. A direktórium a tanácsok választásáig végezte munkáját. A járás közigazgatási ügyeinek intézését a járási főszolgabírói hivatal tovább végezte. A járási tanács választás után működése megszűnt. A trianoni békeszerződés után konszolidált viszonyok között valósult meg a töredék Gömör területének Borsod megyével való egyesítése. Az összevont Borsod-Gömör új megyealakulatban élhette tovább megmaradt 22 községével történelmének újabb korszakát. FAGGYAS ISTVÁN