A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

NEMES LAMPÉRTH JÓZSEF EMLÉKEZETE - Szabó Júlia: Tanulmány és kompozíció Nemes Lampérth József festészetében

Tanulmány és kompozíció Nemes Lampérth József festészetében Nemes Lampérth József 1924-ben fiatalon halt meg, másfél évtizedet alig tett még ki ekkor festői, rajzolói pályafutása. Életútját, alkotó munkásságát szélsőségek jellem­zik: újra meg újra megismételt, azonos feladatok vállalása, nagy szellemi koncentráció­val leküzdött külső és belső akadályok, csupán művekben, s néhány erős, szép barátság élményében feloldott konfliktusok. A XX. századi magyar művészet legsúlyosabb egyé­niségei közé tartozik, rajzai és festményei a kor magyar művészetének legkiemelkedőbb teljesítményei közé sorolhatók. 1 Családja nem volt tehetős, s inkább kispolgári életkörülmények jellemezték, ere­detét tekintve azonban - mint ezt Nemes Lampérth büszkén vallotta - francia nemesi fa­mília volt. Lampérth József ezért illesztette neve elé leveleiben és alkotásai egy részé­nek szignatúrájában a Nemes nevet. 2 Lampérth József adott a nemességére, és művelt­séget is igyekezett szerezni hozzá. A polgári iskola néhány osztályán túl nem jutott, mégis autodidakta módon művelte magát, ismerősei, barátai között filozófusok (Lukács György), művészettörténészek (Tolnay Károly, Hoffmann Edith, Pogány Kálmán, Wilde János) és hozzá hasonlóan nagy műveltségre törő művészek (Ferenczy Béni és Noémi, Kmetty János, Dobrovits Péter, Máttis-Teutsch János) nevét sorolhatjuk fel. 3 Művészeti ismereteit az Iparművészeti iskola esti rajztanfolyamán alapozta meg Veszt­róczy Manó festőművész növendékeként. 1911-ben megfordult Nagybányán, 1911-12­ben pedig a budapesti Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. Az iskolákban szer­zett alapismereteit kiállítások, könyvek tanulmányozásával bővítette, sokat járt a Szép­művészeti Múzeum könyvtárába, és grafikai gyűjteményét is - éppen ott dolgozó bará­tai (Hoffmann Edith, Pogány Kálmán, Petrovics Elek, Melier Simon) segítségével ­sokszor és alaposan tanulmányozta. 4 Az 1910-es évek elején már művészeti ismeretei alapos feldolgozásánál tartott, s ez inkább történt önálló szellemi koncentrációval, mintsem kisebb képességű és konzerva­tív főiskolai tanáraihoz - Zemplényi Tivadarhoz és Bosznay Istvánhoz való alkalmazko­dással. Nagybányai tartózkodásának különösebb nyomát festészetében alig lehet felfe­dezni, hacsak a természeti látvány mindenek feletti tiszteletét, alapos tanulmányozását és a primer szín- és formaélmények szépen elrendezett kompozícióvá alakítását nem te­kintjük nagybányai, elsősorban Ferenczy Károly módszerét átvevő örökségnek. Ezt az alkotói módszert azonban már az Oroszlán utcai iparművészeti iskola természet utáni rajzóráin is megkaphatta, bár a Ferenczy Károly által kiművelt nagybányai stílusnál ke­vésbé emelkedett, a neós nagybányai művészek fiatal nemzedékét - Czóbel Bélát, Tihanyi Lajost, Ziffer Sándort, Bornemissza Gézát - jellemző új természetlátásnál ke­vésbé színes, levegős, kevesebb impresszionista és fauve művészeti hatásokat feldol­gozó formában. 5 Mindazonáltal Nemes Lampérth indulását jellemezve, ismételten meg kell említeni azt a tanárát, akinek - saját bevallása szerint is sokat köszönhetett, Veszt­róczy Manót, 6 aki maga Székely Bertalan és Benczúr Gyula tanítványa volt, majd Mün-

Next

/
Thumbnails
Contents