A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)

KÖZLEMÉNYEK A FÉMRESTAURÁLÁS KÖRÉBŐL - Bistey László: Amino-polikarbonsavak felhasználása a fémrestaurátor munkájában - az új kémiai irányzatok tükrében

finom tárgyaknál előrehaladott korróziót állapítunk meg, elektrokémiai tisztítás alkalmazható. 3. A megtisztított, előkészített felületekre fémszórással horgany- (cink) réteget kell porlasztani 150-200/ím-os vastagságban. 4. A horganyzott felületét a kívánt bevonattípussal festjük le. Ez lehet matt fekete, selyemfényű, fényes, vagy grafitszürke lakk-, festék-, ill. bevonatrendszer. A varsóbreszti út építésekor 1923-ban emelt obeliszknél pl. az alábbi bevonatrendszert alkalmazták: az összeszerelés után a szerkezet réseit míniumos kittel tömítették; az első festékréteg: két komponensű krómalapú szelektív alapozó; míniumos alapozás; ftalogén festékréteg, végül vízlepergető fekete hajófesték. 5. Az így lekonzervált elemek eredeti helyükön kerülnek összeállításra. Igen fontos meggyőződnünk róla, hogy a szétszerelt elemeknél mindenütt gondosan eltávolítottuk-e a korróziótermékeket, és hogy a teljes felület minden részletét bevonjuk a horganyréteggel. A módszer előnye, hogy az objektumok szétszerelése után a konzerválási munkák az időjárási tényezőktől teljesen függetlenül, egész évben zárt térben végezhetők. Ez garantálja, hogy a hőmérséklet és páratartalom ne befolyásolhassa a konzerváló rétegek minőségét és tartósságát. További előny a hosszú védőhatás. A bevonat megfelelő felvitele esetén az objektumnak 30-50 évre korrózióvédelmet biztosít. Fenti módszerrel 1978 és 1985 között a Varsói Műemlékvédő Hivatallal való egyeztetés alapján több történeti temetői és köztéri objektum konzerválása történt meg. A módszerrel konzervált tárgyak védőrétegének tartóssága és a gyorsítom korróziós vizsgálatok igazolták a kísérleti eredményeket. BÁTHY GÉZA IRODALOM Sekowski, Stefan: Obeliski Traktu Brzeskiego (Ochrona zabytków, Warszawa, 1986 (3. p. 200-218) Milewski, W.-Sekowski, S.: Kombinierte Metall-Lackschichten als Denkmalschutz. (Előadás az 1986-os budapesti HYDROKORR-ORGANKORR szemináriumon) Amino-polikarbonsavak felhasználása a fémrestaurátor munkájában az új kémiai irányzatok tükrében Hagyományosan a klasszikus termodinamikai statikus értelmezések terjedtek el, melyek szerint pl. a korróziós folyamatokra nagyon általánosan érvényes, hogy „A" -» „B" Me -> MeO Azaz kezdeti és végállapot határozta meg tennivalóinkat munkaterületünkön: 1. Korróziós terméket eltávolítani. 2. Megvédeni a még nem átalakult fémet. A dinamikus el-