A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. (Miskolc, 1987-1988)
KÖZLEMÉNYEK A FÉMRESTAURÁLÁS KÖRÉBŐL - Hutai Gábor: Két XVI. századi lakat restaurálása
2. kép. A kisebbik lakat kibontás után, 3. kép. Lakatok és lakatmechanizmusok a szabaddá vált belső szerkezettel a XV-XVI. századból (Temesváry Ferenc nyomán) Mindkét darab rézforrasztással szerelt hossznégyszöges lemezlakat, mely készítési technikát már Theophilus Presbyter is leírja - két változatban is. 2 Egyszerű kidolgozásuk és szerkezetük olcsó, köznépi használatra szánt daraboknak mutatják ezeket. Részeik: az egyszerű, lemezből kivágott kengyel, a lakatház, mely magában foglalja a kengyel fokába futó nyelvet a nyelvszárral, az azt vezető bujtókkal, a nyelvszárat mozgató nyelvszárakasztóval és a C alakban hajtott feszítő lemezrugóval. A kulcslyukon és a kulcsházon át az egyszerű, lemezből kivágott és meghajlított kulcs ment rá a köldökre és mozgatta a nyelvet. Nyitáskor, mikor a nyelv elmozdult, a kengyel kihúzható volt; záráskor a csappintós szerkezeti kiképzés miatt egyszerűen benyomódott. 3 Kisebbik lakatunk (50x60x20 mm, lakatházmagasság: 30 mm) a régebbi. Mutatja ezt primitívebb kidolgozáson kívül a bal oldali hengeres kulcsház és a lakatház merevítőbordájának hiánya is. A kibontás során szinte alkotórészeire esett szét, így jól megfigyelhetővé vált a C alakra hajlított, a házfenék-lemezhez rögzített rugóval, belső szerkezete. A kulcsház meglétére csak a rézforrasztás kerek nyomaiból lehetett következtetni. Ezt a szétesett rögökben tovább kerestem és sikerült is megtalálni, de teljesen deformált alakban. Csak fedéllemeze ép, jól kivehető kulcslyukkal. Ezt a deformálódott kulcsházat természetesen ilyen állapotban is a helyére tettem. A lakatház alsó lemeze is erősen deformálódott. Nagyobbik (60x70x20 mm-es, lakatház magasság: 30 mm) lakatunk jobb állapotban maradt meg, bár ezen éppen ezért nem lehetett olyan jó belső megfigyeléseket végezni, mint az előzőnél. A lakatház fedéllemezének belyukadása mégis látni engedte, hogy itt is fenékhez rögzített lemezrugó volt, de már merevítőbordákat is tartalmazott. Kulcsházának egyik oldala volt csak ép, tetejéből még ennyi sem, nagy része kiegészítés. A kulcslyuk nem volt megfigyelhető. Az egy cm magas négyzeteshasáb alakú kulcsház közepén helyezkedett el. A belső merevítőbordák meglétén kívül, már ez is lakatunknak a kisebbiknél későbbi korára vall. A lakatok kibontásánáj szinte csak mechanikus eljárásokkal dolgoztam. Mivel mind a két darab alaktalan, vastag rozsdacsomó volt, a vegyszeres kezelést nem találtam