A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Iglói Gyula: A miskolci Belegrád malom

4. kép. Facölöpök a régi mederben gozói a mederfenék kotrásánál akadályokra bukkantak. Ezeket a tervezett vasbeton mederfalak és a mederfenék burkolatának megépítéséhez el kellett távolítaniuk (3. kép). Adataik szerint több, mint 400 db facölöpöt, kb 25-30 négyzetméter területű fapalló burkolatot bontottak ki a mederből. Sor került egy kb. 3 m széles, betonba ágyazott tömör kőfal elbontására is. Ennek a hossza 9,5 m, mélysége a mederfenék alatt 1,1 m volt. Ez a kőfal ÉNy-DK-i irányban a Szinva folyási irányára ferdén volt megépítve. A Szinva befedéséhez akkor épített új vasbeton partfalakon kívül eső maradványok alapján a kőfal helyzete azonosítható volt, az 1878. évi árvíz után, kőből újraépített régi malomzsilippel. Az 1897-es térkép szerint e zsilip hossza kb. 18 m, amelyből az új meder kialakításához kb. 10 m-es szakaszt bontottak le. A facölöpök zöme e kőfal mellett két oldalon volt leverve, a folyási irány feletti és alatti oldalon, közel párhuzamosan a kőfal hosszirányával. A cölöpök sűrűn, egymástól alig 20-30 cm-re voltak, egymástól kb. 1 m-es távolságú sorokban. A cölöpök tölgyfából készültek 20-30 cm-es négyzetes keresztmetszettel, s rendkívül jó állapotban kerültek elő (4-5. kép). A talajba vert végeik 80-100 cm hosszban ki voltak hegyezve. Az erőhatások felvételére a kihegyezett favégeket vassaruk védték, amelyek négy oldalról egy-egy lapos vashevederrel voltak a fához 2-3 szeggel erősítve. Ezek a vassaruk a cölöpkihúzásnál általában a talajban maradtak, vagy később a helyszínről elkallódtak. Létezésüket néhány - a szerző által még összegyűjtött - példány bizonyítja.

14 Az előkerült cölöpsor helyenként palló burkolatú volt. Az egyes cölöpök felső végein megmaradt az a „váll-kiképzés", amelyre a süveggerendák voltak rálapolva. A süveggerendákra szögezték az 5-6 cm vastag tölgyfapallókat. A palló elhelyezésének iránya a vízfolyással azonos volt, így az alátámasztó gerendasorral ferde szöget zártak be. A pallók rögzítése kézi kovácsolású, ún. cigánykovács szegekkel történt. Egy-egy palló szélessége elérte az 50-60 cm-t is. A mederből előkerült tárgyak megvizsgálása és ezek egybevetése a korabeli térképek adataival egyértelművé tette, hogy az építők 1974-ben a múlt századbeli Belegrádmalom fából, ill. kőből készült zsilipjének maradványaira bukkantak. A korábban említett mintegy 400 db cölöp természetesen nemcsak a malomzsilip kőfala mellől került elő. Jelentős részüket a Munkácsy utcai híd mellől, ill. a híd feletti és alatti mederszakaszról