A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Balázs József: A diósgyőri papírmalom alapítója

A diósgyőri papírmalom alapítója A Diósgyőri Papírgyár, ill. jogelődje, a diósgyőri papírmalom alapítója, Martini Sámuel nevét jól ismeri a helytörténeti kutatás. Életének azonban számos vonatkozása, szakasza kevésbé ismert. Jelen kis közlemény Martini Sámuel életéhez, személyiségéhez mutat be néhány adalékot. Martini Sámuel evangélikus vallású volt, Diósgyőrbe történt költözése után tagja a diósgyőri evangélikus filiális egyháznak. Amikor emberi magatartását és szellemi tulajdonságait megismerték, beválasztották az egyház vezetőségébe, 1824-ben pedig a megbecsülés és bizalom a vezetőség élére emelte. Felügyelője, első embere lett az egyháznak. Ezt a tisztségét élete végéig megtartotta. Az egyháznál - 1782. a megalakulás óta - 1824. május 15-én volt a második ellenőrző püspöki látogatás, amit Joseffy Pál „superintendes" végzett. Az ilyen látogatás az akkori Diósgyőrben olyan rendkívüli és ünnepélyes keretek között történt, hogy azon a többi diósgyőri egyházak és maga a község vezetősége is képviseltette magát. A magas vendéget elsőként „Ambrózy János volt kamarai pénztáros özvegye a Desevffy Júlia, Martinyi Sámuel felügyelő és Vida Dániel lévita fogadta."

1 1829. január 6-án Martini Sámuel személyesen írta alá az egyház 1828. évi gazdálkodásának zárszámadását így: „Martini Sámuel Eccl Inspector". Tehát neve nem Martinyi, ahogyan mások írták, hanem az ő kézírása szerint „Martini". Ugyanott olvasható egy általa írt sor: „1829. 6 Jans Ajándékba adott S Martini" - a pénzösszeget jelentő rovatban „5" Rft (rénes-forintot). A zárszámadás utolsó tétele szerint az egyház évi maradék összege: 15 Rft, 34 kr volt. Ezt ő kikerekítette 5 Rft adományával 20 Rft-ra.

2 A papírmalom építéséről a gyártörténeti monográfia azt írja, hogy Martinyi Sámuel 1800 novemberében „kérvényt nyújtott be a diósgyőri koronabirtok kamarai felügyelőjének. Közölte ebben a malomépítés tényét és bérbe venni kérte a Szinva-patak menti Görbe part területét évi 15 forint bérért."

3 Inkább a szándékát közölhette, mert az építést csak a terület bérbeadása után kezdhette meg. Feltételezem, hogy a kancellária 1801. jún. 25-én kelt intézkedésével adta bérbe a területet és engedélyezte azon a papírmalom építését. Erre enged következtetni a diósgyőri Református Egyháznál található bejegyzés a „Számtartó Könyv" 52. oldalán az 1801. évi bevételek között „A Papiros Molnár Csiga kötélért", a pénzösszeget jelentő rovatban „1" Rft.

4 A református egyház a templomhoz tornyot épített és annak munkálatait 1801-ben fejezték be. Június 15-én helyezték fel a torony tetejére a gömböt. Az egyháznak a torony építésénél használt csigakötélre a továbbiakban nem volt szüksége és azt eladták. Martini Sámuel pedig azért vette meg, mert a papírmalom építését megkezdte és a tetőszerkezeti, valamint egyéb munkákhoz kellett a csigakötél. A „Számtartó Könyv" tartalmaz egy másik bevételi, témánk szempontjából érdekes tételt is, de jóval későbbi időről. 1834. szept. 22-én a 15. sorszámnál „A Papiros Meister Urnák tett harangozásért" 3 Rft. Ez Martini Sámuel temetése alkalmával végzett harangozás díjának bevételezési időpontját jelenti. (Figyelmet érdemel, hogy még