A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A Gönc melletti pálos kolostorok

6. kép. Faloszlop- és bordarészlet 7. kép. Falszögletrészlet a szentélyben a hajóból seket, kellő szakszerűséggel. Addig csak a romokat teljesen körülvevő és lombsátrával beborító facsoport nyújt valami védelmet. Amennyiben erre nem kerül sürgősen sor, akkor itt is úgy járhatunk, mint a göncruszkai Szent Katalin kolostorral (vagy a hangonyi pálos kolostorral), amelynek már nyomait is alig lehet találni. Ez a kolostor Göncruszka község határában, a településtől 5 km-re keletre, a 747 m-es magasságú Borsóhegy erdeinek szélén, a szőlők (ma gyümölcsös) felett feküdt. Ma már az alapfalak sem láthatók. Ezt a kolostort már 1338-ban alapítottnak tekintik, amikor is Miklós fia Domokos testvéreivel, Lőrinccel és Jánossal, valamint Dénes fiával, János nagybátyjával a remetéknek adja Szent Katalin egyházát egy szőlővel és malommal a templommal szemben. Ezt a pozsonyi káptalannak egy 1349-ből származó és Jászon 1398-ban és 1424-ben átírt oklevél is tanúsítja. A továbbiakban jóval több oklevél foglalkozik a Szent Katalin kolostorral, mint a gönci Boldogságos Szűz Mária nevét viselővel, hiszen a Documenta Artis Paulinorumban és a Levéltár által közzétett regesztákban 47 oklevél tárgyalja, míg a göncire csak 20 vonatkozott. Ez a sok oklevél megvilágítja, hogy Vilmányban, Szántón, Ruszkán, a Teplice folyón hogyan jutottak és rendelkeztek malommal, milyen szőlő-, szántó-, rét- és erdőbirtokaik voltak, milyen királyi intézkedések védték őket ismételten a különböző adóktól, vámoktól és egyéb behajtásoktól, sokszor a környékbeli kolostorokra vonatkozóan is érvényes rendelkezésekkel. Megtudhatjuk, hogy a kolostornak már 1410-ben volt 8 márkát érő miseruhája, hogy milyen hagyatékot adott Ruszkai Izsép fia, Péter mester, Ruszkai Kornis Miklós és családja, milyen védelmet nyújtott nekik Mátyás király