A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A Gönc melletti pálos kolostorok

A gönci pálos kolostor templomának alaprajza 1. kép. A gönci pálos kolostor templomának alaprajza (A Technika 1942. 162-163. o. közzétett 1938. évi alaprajz alapján készítette Lázár Gyula) (Az 1450 évszám nyilvánvalóan leírási hiba lehet!) Jelentős falrészletei ma is állnak. Megadja a templom alaprajzát, utal a közölt alaprajz 1942. évbeli forrására, s megjelöli a templom és a kolostor titulusát. Sz. Kária, s közei a templomhajó belméretét, alapterületét és térarányát. 23. tételként: „Göncruszka-Gönc: 1338 előtt alapították ruszkai nemesek. 1548 előtt néptelenedett el, amikor Serédi Gáspár feldúlta. Ma csak a helye ismert." Titulusa: Sz. Katalin. Alapítójaként „F" jelzést használ, ami művükben „nemesi alapítás"-t jelent. Végezetül forrás-hivatkozást is közöl. Mielőtt a két világháború közötti és a korábbi megállapításokkal, közlésekkel foglalkoznék, feltétlenül utalni kell a pár hónappal ezelőtt megjelent, „Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése" című műben

9 szereplő adatokra is. Göncnél említve: „Nagy Lajos király 1349 és 1371 között a várost övező erdős völgyekben két pálos kolostort létesített, a felsőt Szűz Mária, az alsót Szent Katalin tiszteletére szentelt templommal." Göncruszkánál: „A Borsóhegy tövében levő pálos kolostorból ma már csak alaktalan kőhalmaz látható. Azt a XIV. század közepén Ruszkai Péter mester építette Szent Katalin tiszteletére. 1569-ben már pusztán állott, földjeit ekkor adták el." Csánki Dezső, „Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában" című alapvető munkájában, GönczrőX szólva, leírja

10

, hogy „A város végén, a vár alján, a B. Szűz tiszteletére I. Lajos király által 1371-ben alapított pálos kolostor is állt, melyhez később a Szent Katalin tiszteletére szentelt pálos kolostor járult. Ahaúj-Torna vármegye és Kassa 1896-ban megjelent monográfiájában

11 már találhatók olyan téves adat-