A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

RÉGÉSZETI TANÁCSKOZÁS MISKOLCON - Dankó Katalin: A sárospataki vár 1985. évi kutatásáról

bizálást, melyet anyaghiány miatt nem tudott elvégezni, később sem alkalmazták. A javasolt védőtető sem készült el, így a víztől való védelem nem történt meg, aminek következtében különösen a stukkó pusztulása szemmel látható. A kőanyagot injektálással szilárdították meg, az injektáló anyag természetes anyag, megfelelő kötőszilárdsággal: mésztej, cement és perlit megfelelő arányú keveréke. A kőanyag felületét Paraloid B 72-vel rögzítették. Kiegészítések csak a szerkezeti stabilitás, érthetőség és állagvédelem szempontjából csak a legszükségesebb helyeken történtek. A stukkós kiegészítésekről, mint fentebb is utaltunk rá, viszont egyértelműen bebizonyosodott, hogy nem alkalmazhatók külső homlokzaton, csapadéknak kitett körülmények között maguk a kiegészítések pusztulnak le, így nemcsak a kő esztétikai megjelenését rontják, hanem a kő védelmét nem oldják meg, sőt a nedvesség gyűjtésével, átadásával a károsító tényező hatását fokozzák. Ilyen előzmények után számolnunk kell azzal, hogy a kőanyag szerkezetében olyan lebomlási folyamat (agyagosodás) indult meg, melyet lassítani, késleltetni lehet, de teljes mértékben nem állítható meg. A kőanyagot károsító fizikai, kémiai, biológiai tényezők nem szüntethetők meg. Nem áll rendelkezésünkre szilárdítást igénylő konzerválási eljárás. Jelenleg egyetlen olyan anyagot sem ismerünk, amely in situ kezeléssel tartósan vissza tudná állítani a kő optimális szilárdságát, anélkül, hogy a légzőképesség optimális szintjét megváltoztatná. És nem biztosított a rendszeres karbantartás, sem az OMF, sem a múzeum részéről. Új kísérlet indult ebben az évben, az eddig homokkőre alkalmazott Wacker Sandsteinverfestiger OH + H kétkomponenses kezeléssel.

7 A kezelés technológiáját a helyszínen a Wacker-cég restaurátorai mutatták be az OMF szakembereinek. Augusztus első hetében került sor a D-i homlokzaton a kápolna kis timpanonos ablakának konzerválására. A kő megtisztítása, a régi kikenések eltávolítása után a repedéseket tömítették, de a könyöklő nagy repedését meghagyták, melynek az lett a következménye, hogy az injektáló anyagból jelentős mennyiség elfolyt. Az eredetileg belülről, a kő belső felületéről tervezett átitatás már a gyakorlati megvalósítás első ütemében meghiúsult, ugyanis a jelentős falvastagság miatt a timpanon csak falbontással lett volna hátulról injektálható. Ezért a külső felületen, az alapsíkban furatok készítésével biztosították a konzerváló szer behatolását, melyet az átitatás után a kő őrleményéből tömítettek. Ugyanígy jártak el a könyöklőnél. Az injektálást felületi permetezéssel egészítették ki. Végül többkomponenses kiegészítő anyaggal az erősen lepusztult párkányt és oszloplábazatot „kikenték". Bár még a behatolás mélységéről, a szilárdítás mértékéről nem áll rendelkezésünkre a laboratóriumi vizsgálat eredménye - mintavétel megtörtént, a vizsgálatokat dr. Orcsik Éva BME-n végzi - mégis szemrevételezés és tapintás alapján megállapíthatjuk, hogy a felületi szilárdítás nem kielégítő, sőt a merev, sötét és fényes anyagok a kő esztétikai megjelenését egyenesen károsan befolyásolták. Az eredetileg háromszorra tervezett átitatásból 1 valósult meg, a felhasznált anyag mennyisége így is 30 liter körüli. Egy tél „átélése" után ismét elvégeztetik a vegyészeti vizsgálatokat és ennek alapján foglalnak állást, hogy a kőfaragványokat kellőképpen konzerválja-e a felhasznált anyag, vagy nem működik hatékonyan és kőcserére lesz szükség. A kövek megmentésével szorosan összefügg a torony beázásainak megszüntetése, a leomlott DK-i sarok rendezése. Építészeti feladatot elsősorban ennek megoldása jelent, így lehetőségünk nyílott a bokályos ház kutatására, melyet Feld István és László Csaba (OMF) régészekkel együtt végeztünk. Ezek eredményei egy későbbi feldolgozásban látnak napvilágot, mivel részeredmények és az elkövetkező falkutatás nyomán sok új adattal gazdagodhatnak. Az évben végzett munkákkal saját eszközeinkkel igyekeztünk a műemléki helyreállításhoz hozzájárulni, hiszen mindannyiunk felelőssége, hogy nemzeti értékünket ne hagyjuk tovább pusztulni. DANKÓ KATALIN