A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)
RÉGÉSZETI TANÁCSKOZÁS MISKOLCON - Fodor László: Rövid összefoglalás az almárvölgyi pálos kolostor feltárásáról
\ Rövid összefoglalás az almárvölgyi pálos kolostor feltárásáról Egertől É felé haladva az Eger-patak mentén, Felnémet határában az Almár-patak befolyásánál az ún. Almárvölgyben találjuk a pálosok egykori kolostorának maradványait (1. kép). Eger Város Tanácsa az 1970-es évek elején üdülőterület kialakítását vette tervbe az Almárvölgyben. Ennek kapcsán végzendő tereprendezési földmunkák a kolostorrom egyes részeit is érintették. Többek között így került átmeneti felújításra a 20-as években épített iparvasút is, amely a kolostor területén ment át. Elsősorban ezek a munkák tették szükségessé az 1970-es évek elején megkezdett leletmentést. A kolostor forrásanyagból ismert volt, maradványaira a fent említett iparvasút építési munkálatai közben akadtak rá az ún. Pirittyó-tető mellett az Almár-patakon átívelő magashíd építése közben. Az üdülőterület terveinek egyeztetésekor született meg az az elképzelés, hogy a kolostor maradványainak feltárása után - esetleg romkertszerűen bemutatható lenne. Eger Város Tanácsa vállalta a feltárási munkák anyagi támogatását is. 1970. október és 1971. november között két alkalommal végzett kutatásokat első ízben a Heves Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészeti brigádja. Majd néhány évi szünet után 1974-től az üdülőterület tereprendezési munkáival párhuzamosan a kutatás is tovább folytatódott. A pálosok Felnémet közelében megépült almárvölgyi kolostorát több okleveles adat is említi. Gyöngyösi Gergely generális perjelsége idején (1520-21) felkutatta a magyarországi pálos rendházakra vonatkozó fellelhető írásos anyagot. Az általa összeállított „Inventárium privilegiorum omnium et singularum domorum Ordinis Heremitarum Sancti Pauli Primi Heremitae" említi először az almári kolostor építését: „1347: Miklós püspök az egri káptalan hozzájárulásával elkezdi építeni Mária Magdolna monostorát és megajándékozza földekkel, szőlőkkel és malmokkal. Lásd kétpecsétes oklevelét, az egri káptalan ugyan azon évi és 1417-i levelét, valamint Nagy Lajos király megerősítését. " Gyöngyösi Gergely a „Vitae fratrum Ordinis fratrum Heremitarum Sancti Pauli Primi Heremitae" című kéziratos másolatokban fennmaradt művében ismét megemlékezett az almárvölgyi pálos kolostorról: „1347: Miklós egri püspök megalapítja és gazdagon javadalmazza Mária Magdolna kolostorát Eger fölött. " „1520: Csanádi Kelemen egri kanonok beboltoztatja a templomot és saját költségén bővítteti a hálótermet. " A kolostorbeli építkezésekről más írott emlékünk nincs. Az Inventárium szerint sűrűn követték egymást az adományok: - így malom vagy malomrészekhez jutottak 1346-, 1382, 1419- és 1424-ben. A jegyzék szerint a felnémeti pálosok gyakran vásároltak is malomrészeket. Ilyen vásárlásokról értesülünk 1355-, 1361-, 1374-, 1378-, 1393- és 1442-ből. A XV. század közepéig nemcsak Felnémet közelében az Eger vize és Tárkány vize mellett vannak malmaik és malomrészeik, hanem Hányi, Besenyő és Farmos közelében is. Az oklevelek más adományokról is tudósítanak, így 1432-ben a karthauziak Tárkány melletti Segedelem-völgyi Mária monostorát, valamint a felnémeti Mária Magdolna monostort beiktatják Botond-puszta birtokába Hevesújvár megyében. Zsigmond király
