A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

RÉGÉSZETI TANÁCSKOZÁS MISKOLCON - Szabó J. József: Az 1985. évi, gyöngyös-mátra-füred-benevári ásatások tapasztalatai

Az 1985. évi gyöngyös-mátrafüred-benevári ásatások tapasztalatai A mátrai üdülőkörzetben, a Kékestetőre vezető, kék kereszt jelű turistaút közvetlen szomszédságában fekvő, középkori várromok régészeti feltárását, az 1984. évi jubileum tiszteletére Gyöngyös Város Tanácsa kezdeményezte. Az első ásatásra 1982-ben került sor, amely 1983-ban folytatódott. Az első két év ásatásának eredményeiről rövid értékelés jelent meg a város történetének, néprajzának, művelődéstörténetének szentelt tanulmánykötetben (Szabó J. József: Benevár régészeti feltárásának jelenlegi helyzete. In: Tanulmányok Gyöngyösről. Szerk.: Havassy Péter-Kecskés Péter. Gyöngyös, 1984. 129-145.) a történeti adatok vázlatos összefoglalásával. A leletek egy részét ki is állítottuk a jubileum tiszteletére megnyitott történeti kiállításban. 1984-ben Máthé Géza az addig ismertté vált adatok alapján helyreállítási javaslatot készített. A tavalyi ásatások során feltártuk az északi övezőfal nyugati szakaszát, amelyről megállapíthattuk, hogy az északnyugati torony (I. helyiség) és a palota (II. helyiség1. kép) építésekor a belső oldalát megvastagították, az említett toronynak az északnyugati sarkán támpillér maradványait figyelhettük meg. E torony bejáratát délkeleti sarkában, faragott kváderkövekből képezték ki, egy részük megmaradt eredeti helyén. A palotát (II. helyiség) két falpillérrel, illetve az ezekre boltozott nyílással két részre osztották, az északi rész (IIö helyiség) bejáratát a helyiség északkeleti sarkában, a torony bejáratának szomszédságában képezték ki, küszöbkövének csak a fészke volt megfigyelhető; az eredeti kváderek közül mindössze egy töredékes, átégett darabot találtunk a helyén. Tavaly kitisztítottuk a vár közepén levő, a sziklába mélyedő üreget is, amely eredetileg ciszterna lehetett. A vár északkeleti, keleti részén megfigyelt mélyedést viszont az 1301-es oklevélben is erre a részre helyezett kapuhoz tartozó farkasveremként értékelhetjük. Az elmúlt évben sor került kisebb mérvű állagmegóvásra is, - főként az északi övezőfalon végeztünk védőfalazást-az idei folytatást megakadályozták a tavaszi, nagy esőzések, amelyek használhatatlanná tették az anyagszállításhoz szükséges erdei utat. Ebben az évben az egyik legfontosabb munkaterületünk az I—II. helyiségtől K-re levő, III. sz. kutatóárok, illetve az ezt keresztező árkok voltak. Metszetfalaikban jól kirajzolódott a vár története a vár építésének idejéből származó habarcsrétegekkel, a helyenként kövek faragási hulladékát tartalmazó feltöltéssel, a vár használatát jelző, leleteket tartalmazó kultúrréteggel, illetve a szakaszos pusztulásra utaló omlásokkal. A IIb helyiségben ásott kutatóárokban az egykori padlószint felett a beomlott síkfödém elszenesedett gerendamaradványaira bukkantunk a sárgás, helyenként vörösre égett, feltehetően a mennyezetből származó agyagrétegben. A vár sáncaitól délre levő, egyik földgyűrűről kutatóárokkal sikerült megállapítani, hogy mészégető kemence maradványait rejti magában.