A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS - Bodnár Sándor: Megnyitóbeszéd Fery Antal sárospataki kiállításán

Megnyitóbeszéd Fery Antal sárospataki kiállításán Ha egyáltalán érdemes és lehet önmagáért beszélő kiállítás előtt megnyitót mondani, az véleményem szerint semmiképpen nem az, hogy a sokkal kisebb lehetőségű, korlátoltabb egysíkú beszéddel, a hangok elvont jelrendszerével lefordítsuk a térben körüljárható, a szemmel tökéletesebben érzékelhető látványt, hanem, hogy a konkrét bemutatóra miért az adott helyen és formában került sor. A kiállításra nem is lehetne tradíciókban alkalmasabb helyet találni, hogy a különleges értékű grafikai munkákat a nagy nyilvánosság elé tárjuk, mint Sárospatak. Sárospatak a magyar történelem, a szabadságharc, a szellemi felemelkedés fellegvára. Sárospatak igényes közönsége, akik ellátogatnak a kiállításra, nagyon kritikus nézői a kiállításoknak, bizonyos vagyok benne, hogy a látogató úgy fog megállni a tablók előtt, hogy amit lát, az még Sárospatakon is különlegességnek számít. Fery Antal grafikusművészt, a kiállítót ezúton nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm. Tokajhegyalján, Szerencsen született 1908. jún. 12-én. Rajzkészsége kora ifjúságában szembetűnő volt. 1927-ben a Szerencsi Cukorgyár ösztöndíjasaként a Budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult. 1935-ben friss diplomásként, a fametszés technikájának tökéletesebb elsajátításáért a nagy hírű fametsző művész, Varga Nándor Lajos Képzőművészeti Főiskola tanárának előadásait is látogatta. Első fametszetei, amelyek könyvjegyek voltak 1939-ből valók. 1943-ban műveiből kiállítása van a Műcsarnokban. A II. világháború és azt követő nehéz évek kevés teret engednek a kisgrafika művelésére. 1959-ben Budapesten megalakul a Kisgrafikabarátok Köre, Fery Antal ott van az alapító tagok között, aktívan segíti a kör munkáját. 1978-tól Varga Nándor Lajos halála után a KBK elnöki teendőit is ellátja, a mester után a tanítvány lesz a méltó örökös. Fery Antal művészi tevékenységének a fő iránya a reklámgrafika, de kisgrafikai munkássága a ma élő grafikusok közül a legtekintélyesebb. Grafikai lapjait a fametszés technikájával alkotja. Jellemző rá a kitűnő komponálókészség, a határozott vésőkezelés, a csodálatos betűmetsző technika, a fekete-fehér felületek dinamikus és harmonikus játéka. Alkotásaiban szívesen fordul a népművészeti motívumokhoz, a természetábrázoláshoz a portréábrázolásban egészen egyedülállók a művészet, irodalom, természettudomány, történelem nagy egyéniségei. A fenti felsorolás még közel sem teljes, hisz nem említettem a csodálatos többszínű fametszeteit, ahol minden egyes színhez egy-egy külön kimetszett fadúc tartozik. Kiemelkedők a műemlékeket ábrázoló kisgrafikai és a szőlős-boros motívumú ex librisei. Az utóbbiak indítéka a szőlőföldből, a gyökerekből, Tokaj hegyalj a szeretetéből vulkánszerűen tör fel. Az azonos témájú művekben is a rendkívüli változatosság és az invenciókészség dominál. Az ex librisein visszatükröződik a megrendelő, a gyűjtő lelkivilága, gondolatvilága, ami valóban csak a nagy művészek különleges adottsága.