A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Balázs Géza: Az egyéni és háztáji juhászat Ároktőn (Adalékok a juhászat mai formáihoz)

van. A konyhában gáztűzhely található. Innen nyílik a kémény is, amelybe a két szoba felől füstcső torkollik. A szobákban olajkályha található. Villany nincsen. Vizet a ház előtti gémeskútból nyernek. Ez egyben „jégszekrényük" is. Nyáron a sört, pálinkát leengedik a kútba. A tanyát derékmagasságú léckerítés veszi körül. A léckerítésen belül néhány konyhakerti növény (főleg hagyma, petrezselyem, paprika) és virág terem. Néhány csenevész fácska is található a kiskertben. A tanya körül egyébként legelők és szántók vannak és itt-ott kisebb csoportban fák. A tanya bejáratával szemben áll az L alakú hodály (4. kép). A hodály gerendákból és deszkából épült. A teteje ollólábas, a lécekre búzaszalmát tettek. Csak a szél ellen véd, a hideget átengedi a hodály lécekből készült falazata (5. kép). A hodályhoz kis színt ragasztottak. Ezt most garázsnak használják. Közelében van a malacól a „kommenciós", tehát szerződésben foglalt malacokkal (6. kép). Két-három anyadisznót szoktak itt tartani. A hodály és a tanya között feleútban áll két hordozható, deszkából készült tyúkól (7. kép). Rendszerint 20 db tyúk tartózkodik a tanyán. A tanya mellett épült egy újabb szín is (8. kép). Mellette romos állapotban van a lóistálló (lovat egyre ritkábban hoznak ki, szamarat pedig már egyáltalán nem tartanak), s a másik oldalon a szintén romos tejház (9. kép). Hat-nyolc éve megszűnt a birkatej fejese és földolgozása. Akkor még gomolyát és zsemlicét csináltak belőle. Régen a juhászfogadás Mihály-napkor, október 1-én volt. Ma - mint már említettem - a téeszszerződés felel meg a juhászfogadásnak április elején. A kihajtás húsvét (az ünnepek) után, április 4. körül történik. A beszorulásra általában december elején kerül sor. Kihajtáskor hajnali 4-5 óra tájban indulnak a falu másik végéről. A juhászok kampós bottal és a csengős birkával mennek az élen. A csengőt mindig a kedvenc birka nyakába akasztják. Sohasem a vezérre teszik, mert akkor az nagyon elvinné a nyájat. A juhászok kapunként átszámolják az állatokat: külön a jerkéket (nőstényeket), külön kosokat (apaállatokat). A juhászok már ismerik az állatokat, hiszen télen a juhászok egyetlen feladata a gazdák „sorbajárása". A juhászok a téli „sorbajárásnál" ellenőrzik az állattartást. Tanácsokat adnak és ismerkednek a jószággal. (Persze a többségét ismerik, hiszen sokat éppen ők segítettek a világra!) Szólnak a gazdának, ha kevés vagy nem megfelelő az abrak. Az emberek maguk is hívják a juhászt, ha „köszönget a birka", azaz, hale van sántulva vagy ki van sebesedve. A juhászok mindigszemügyre veszik a jászlakat. Csak a jármos jászol a biztonságos a birkáknak: az állat nyakmagasságában egy járomnak (rúdnak) kell lennie, hogy be ne taszítsák egymást a jászolba. Ha ugyanis a birka „girincre" bukik, nem tud kijönni és egy-két óra alatt megdöglik. Szólnak a juhászok akkor is, ha tőgygyulladást fedeznek föl. Segítenek az elletésnél. Ezeknél a „sorbajárásoknál" a juhászt rendszerint megkínálják pálinkával. A birkák január 15. és május 15. között ellenek. (Egy részük tehát már kint a mezőn születik!) A birkák ellése azért fontos időpont, mert éppen beleesik húsvét, amikor a friss pecsenyebárány kedvelt eledel. Az egyéni és háztáji juhokat kétféleképpen lehet megjelölni. Régebben főleg füljegyeket használtak. Most a juhászok „bélyogot" (billogot) „tétováznak" az állat csupasz testrészére: combjába vagy fülére (10. kép). Bélyegzőt maguk csináltattak, s azzal jegyzik az állatokat. Betűt, számot, a birka születési évét szokták leggyakrabban az állat bőrébe belesütni. Többször megpróbálkoztak festett jegyekkel is. A zománcfesték nem jó, a többit pedig egy-két hónap alatt leveri az eső a szőr tetejéről. A következő ismertetőjegyek alapján a juhász falkája összes birkáját megismeri: borotvált pofájú, sárga lábú, meszelt lábú, sárga fülű, mackó, bunkó, kanházas (orrhegyén szőrös), frizes (sárgás-csupasz lábszárú, sima pofájú), korcs, purzsa, cigány, merino. A háztáji juhászok éves munkarendje a következőképpen alakul: Áprilisban, az időjárástól függően kezdődik a legeltetés. A juhászok első feladata a sorbakörmölés, lekörmölés. Ha ugyanis eltörik az állat körme, akkor a jószág napokig sántít. Az első hó-