A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Balázs Géza: Az egyéni és háztáji juhászat Ároktőn (Adalékok a juhászat mai formáihoz)

2. kép. A juhásztanya elrendezési vázlata egy szezonra. Ezenkívül a juhtartó gazda köteles 36 forintot fizetni, a legelőn, a falkában született minden élő bárány után. A faluban már csak nevében létezik a legeltetési bizottság - közös legelő nem lévén. (Ellentétben a szőlőbirtokossággal, amelynek funkciói, feladata a falu minden lakója előtt közismert.) Ároktőn a juhcsapatot egyaránt mondják nyájnak és falkának. Egy falkában 350400 állat található. Ideálisnak a 350 körüli számot tartják. A téeszbeli, közös juhállományról nincsenek jó véleménnyel a háztáji juhászok. Á „mindnyájunkét" tíz juhász vigyázza. Az anyajuhok száma körülbelül ötezer, a sőrebárányoké (hizlalásra fogott bárányoké) kétezer. A téesz a következő nyájakat tartja fenn: toklyófalka (növendékek az első fialásig), mustrafalka (kiöregedett, tőgyfájós, félszemű, vetélt, csírameddő, beteges jószágok), kosnyáj, kosfalka (apaállatok), anyafalka, bárányfalka (sőrebárányok), ürüfalka (herélt kosok). Ma már nincsen apácafalka. Ezt régebben azok az állatok alkották, amelyeket hároméves korukig nem ellesztettek meg. így jobban kifejlődtek. Ma már az elsőéves korára beűzetik, ellesztik a juhokat, ellentétben a háztáji falkával, ahol az ellesztés csak a második évben történik. A háztáji falkákhoz a termelőszövetkezet biztosítja az apaállatokat, a kosokat. A juhásztanya Ároktő szélétől körülbelül négy kilométerre található dűlőutak metszéspontjában, észak-északnyugati irányban (2. kép). A tanya a hetvenes évek elején épült. Háromosztatú lakóház (3. kép). Középen található a konyha, a közös helyiség. Innen balra is, jobbra is nyílik egy-egy szoba. Mindkét juhásznak külön „birodalma"