A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - G. Tari Mária: Hanva község mai nyelvének magánhangzórendszere

Hanva község mai nyelvének magánhangzórendszere Hanva, a mai rimaszombati járás egyik községe, a honfoglaló Hanva-nemzetség ősi birtoka volt. 1352-ben kolostorát is említik, ennek azonban ma már a nyomai sem láthatók. Első lakossága és középkori jobbágysága magyar eredetű; valószínű, hogy a nemzetséggel nagyobb számú magyar szolgálónép érkezett. 1427-ben a Hanvayaknak 30 jobbágyportáját találjuk itt, ami azt bizonyítja, hogy akkor már tekintélyes község volt. Hanva jobbágyságát a törökök 1566. évi nagy pusztítása, a hosszú török hódoltság, az 1740-ben dúló pestis, valamint az 1680-tól állandóan megújuló harcok csaknem teljesen elfogyasztották. Mint érdekességet említem, hogy a község a szép lányairól volt híres. 1676-ban az egri pasa megparancsolta, hogy minden szép hanvai nőt vigyenek eléje. A lakosság a vármegyétől kért és kapott oltalmat. A pasa esetleges újabb parancsától tartó nők férfiruhában jártak, hogy megtévesszék a törököt. Ez a szokás annyira elterjedt, hogy később a vármegye büntetés terhe alatt tiltotta meg a hanvai nőknek a férfiruha viseletét. Az 1773-as névsorban sok az új név, a jövevény, s köztük egy kevés szláv is felbukkan. Hanva birtokosai és jobbágyai ekkor vették fel a református hitet. A megyének mindmáig egyik legtisztább református, magyar faluja. A református paplak falán tábla hirdeti: itt lakott 1852-től 1868-ig (haláláig) Tompa Mihály. A költő 35 éves korában került Hanvára. Itt látogatta meg Arany János, valamint Ludovít Kubányi szlovák író. Sok történet szól Tompa nagy testi erejéről; egy csomag kártyát két kézzel ketté tudott tépni, s a sárba ragadt szekeret egyedül kiemelte a kátyúból. Tompa kriptája a templom közelében van, itt nyugszik felesége, Soldos Emília és 5 éves kisfiúk is. A kriptához vezető lépcsőtől balra áll Tompa mellszobra, Mátrai-Makovits Jenő rimaszombati művész alkotása. A felszabadulás után megváltozott Hanva élete. A magángazdák szövetkezetbe tömörültek, ahol biztosítva van a megélhetésük, jó kereseti lehetőségük. A falu lakosai közös erővel építették fel kultúrházukat és az új magyar tannyelvű iskolát. A falu fiatalságának az ifjúsági szervezet mellett működő klub nyújt kulturált szórakozási lehetőséget. A község nyelvében használt magánhangzók: Elöl képzett, ajakkerekítéses magánhangzók (palatális labiális) ü: megegyezik a köznyelvben használt alakokkal: fürdik, füzet, fül. ű: megegyezik a köznyelvben használt alakokkal: fűrész, bűn, szűk. ö: a köznyelvivel egyező alakokban, valamint: egyedi eset: be>ödzi 'beedzi'. ő: a köznyelvivel egyező alakokban, valamint: a) többes szám 1. sz. személyragokban ü helyett: mentőnk, kerestőnk, öregszőnk, é>iletőnk, gyöttőnk; b) egyedi eset: ölelkőzik. Hátul képzett ajakkerekítéses magánhangzók (veláris labiális) u: a köznyelvivel egyező alakokban: fut, tud, mutat. ú: a köznyelvivel egyező alakokban, illetve néhány szóban rövid « helyett: ügye, ráfordul, szorultam, ha az / kiesik: kitánúvá.