A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)
NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Szabó Ferenc: Észak-Magyarország vásárra utaló helységnevei
községek (Istvánfalva, Szabadka, Kurincz, Téhány, Gees, Tarnócz és Möcsény) 3 " egyikének (Istvánfalva) nevére utal vissza. A szláv elnevezések a vásáros funkció mellőzésével (kivétel: Rymawia Sobota uo.) csak a Rima folyó melletti fekvését hangsúlyozzák. A település vásáros múltja azonban végső döntésre késztette a névadó közösséget, s ennek eredményeként a középkori Rimaszombat alak állt vissza. 31 A város mai szlovák elnevezése a folyó menti fekvésre való utaláson kívül szintén kifejezi a szombati vásártartást: Rimavská Sobota. Újvásár A Túróc-patak mentén fekvő, régi Gömör megyei, főleg szlovákok lakta község legkorábbi írásos említése 1413-ból való: Wywasar 32 . A vegyes nemzetiségű lakosság megléte már 1599-ben tükröződik a település szlovák nyelvű névváltozatában: Ribnik 33 . Ettől kezdve mindmáig kettős névadású helységnévvel számolhatunk Újvásár esetében. A magyar elnevezés a -vásár utótagú nevek típusába tartozik, amelybe további 20 helységnév sorolható még, pl.: 1325: Balauasara 34 ; 1296: Heduasara 35 . Azonos névalakúból is több helységnév maradt fenn: az 1480-ban adatolt Baranya megyei Wywasar 3 *' és az 1279-ben felbukkanó, Pozsony megyei Vyuasar 31 . Mindegyikben, így a Gömör megyei Újvásár alakjában is viszonyító szerepet tölt be az Új- előtag. A helység szlovák névváltozatának (Ribnik) jelentése: halász. A névadás indítéka bizonyosan a halászat lehetőségét biztosító Túróc-patak volt. A szlovák névalak átmenetileg a Ratkovsky- előtaggal bővült az 1926-os Hnt. adatközlése szerint 38 . Névadási indítékul a településtől északra fekvő Ratkó község szolgálhatott. A rövid életű névváltozat után hamarosan végleg visszaállt a középkori kettős névalak: Újvásár, Rybnik. Vásárhely A vásártartás jogának kifejezésére szolgáló helységnevek között néhány olyan is akad, amelynek szerkezetében a vásár közszó a -hely utótaggal együttesen alkotja a név egészének elő- vagy utótagját pl. előtagként: Wasarhel Moko 39 utótagként: Apachauasarhel 4i) . Olyan változatokra is akad példa, amelyek alakját csupán a vásár 4- -hely összetétel adja. Ezeket egyszerűen puszta vásárhely típusú névcsoportként tarthatjuk számon. Közéjük utalható a régi Zemplén megyei (ma csehszlovákiai) Vásárhely község is. A főként szlovák és orosz nemzetiségiek lakta település már 1219-ben bizonyosan vásártartó hely volt 41 , azonban ezt a funkciót a névalakjában csak egy évvel később, 1220-ban viseli. Erre vonatkozólag viszont több, teljesen egybevágó hiteles adat is rendelkezésre áll: 1220: Vasarhel 42 ; chepanus de villa Chula impetiit Petrum de villa Vasarhel 43 . Első, írásban rögzített névalakját a középkor századaiban, sőt tovább is megőrzi: 1332-7: Locus fori Wasarhel 44 ; 1444: Datum in Wasarhel 45 . Első szlovák nelvű névváltozata, az 1808-ban adatolt Terhowi^té rect., Trhow$jté s. 46 fordítás eredménye. így e névalak is tükrözi a helység hajdani vásáros funkcióját: Trhoviste (trh = hetivásár, üzlet). Vásárosbalog A birtok első említése az 1331-es évhez kötődik. Ekkor még Balog 41 néven, de Wertner Mór adatközlése szerint 7 év múltán, 1338-ban már Balogvásárként szerepel. Eszerint .,Balogi Miklós fia Donek bizonyos balogvásári birtokrész miatt Dénes Szörényi bán ellen folya pere meghosszabbíttatik. Balogvásár [átírt adat!] ura Simon fia Gergely a fennebbi Donek (Donech) consobrinusa". 48 Minthogy azonban a vásáros funkcióra utaló korabeli írásos adat szerint Vásárosbalog alakban fordul elő, vö. 1347: Wasarosbalog 49 , ez utóbbi névváltozatot kell hiteles
