A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 24. (Miskolc, 1986)

FEJEZETEK A TAKTAKÖZ NÉPRAJZÁBÓL - Csősz-Szabó István: A tiszaladányi temető és a temetés

sem a vagyoni állapottól. „Kinek míjen fája vót!" A fejfán, a csipkesoros szemöldökrészen a temetés évét vésték be, s régebben ide került az A.B.F.R. A. (A Boldog Feltámadás Reménye alatt) rövidítés. Néhány szórvány fejfa alakja azt látszik bizonyítani, hogy az ott nyugvó más faluból került Ladányba. Megjegyzendő, hogy a fejfákon szinte minden esetben a nők leánykori neve szerepel elöl, azt követi az asszonynév. A fejfa elhelyezése megfelel a koporsó helyzetének, vagyis a férj bal oldalán van a feleség helye. Kelet-nyugat tájolást alapul véve, a feleség a sírban észak felől, a férj dél felől fekszik, s fejfájuk is így állhat. A csillagok mérete általában 18-19 cm-es átló, a fejfa teteje pedig süveg, lapos kúp, vagy „koporsó" alakúra faragott vagy fűrészelt. Találhatni vaslemezzel borított fejfát is, ilyen esetben a lemez lyukacsos díszítése is előfordul. A fejfák keresztmetszete végig megközelítőleg téglalap alakú. Tehát a tiszaladányi fejfa kissé ferde fekvésű tégla oszlop. Nem érdektelen, ha megemlítjük, hogy az Ócska temetőben néhány padion beszakadt, nagyobb űr, gödör található ott. A sírgondozásról adatközlőink úgy vélekednek, hogy „embere válogatja". A sírokat igyekeznek „olcsó, igénytelen virágokkal környetlen körül beültetni". E virágok lehetnek: kisasszonycipő (sarkantyúvirág), petúnia. A temetőből „nem illik, nem szabad virágot hazavinni". „Ne vegyél le a sírról semmit, mer a halál elgyön írted!" „Nyavalyatörísbe szenved, aki a temetőbűi virágot visz el, így tartották eleink", - ahogyan adatközlőink nyilatkoztak. A gyászt, ha közeli hozzátartozót gyászolnak, akkor egy évig, ha távolit, általában három hónapig illett tartani, „szívünkben az iletünk végiig". A halálozás évfordulóján „emlékharangozást rendelnek", mostanában előfordult, hogy 25 éves évfordulót tiszteltek meg egy emlékharangoztatással.

10 CSŐSZ-SZABÓ ISTVÁN JEGYZETEK 1. Fényes Elek: Magyarország gcographiai szótára. Pest, 1851. 2. Kovács J. István: Magyar református templomok. Debrecen, 1942. 3. Mulatós ember volt és mikor az új temető - mostani „ócska" - kijelölése „árkolása" történt, így énekelt: „Most árkojják a ládányi temetőt, Engem temessenek belé legelébb" és valóban őt temették bele elsőnek. 4. A férje temetése után azt álmodta egyik adatközlőnk ismerőse, hogy a férje azt mondta neki; „gyere Erzsi feküggy mellém". 5. Eljár a papnál, a temetés ügyében, a sírásókat irányítja. 6. „Szent hely ez a temető Mindenkit befogad ő Jövevényt, urat és szegényt" 7. A búcsúztató előtt itt ekkor a „Nyitva a sír..." kezdetű éneket énekelték. 8. Ekkor énekelték: „Nincsen szívem félelmére, nézni sírom fenekére" kezdetű éneket, valamint utána a 90. zsoltárt. 9. Egy asszonynak a kombinétját is így ásták be utólag. Ez az asszony mikor haldoklott - Turócziné - elment hozzá Hajdú András özvegyember és üzent a feleségének: „Mondd Erzsinek, hogy mióta meghótt nem raktam tüzet a házba". A haldokló meg odaszólt neki vissza, hogy: „idehalgass! mán tennapmeghóttam vónade ezek felpusmoktak". 10. A harangozás rendje a következőképpen zajlik: A halottasháztól valaki bejelenti a halálesetet. A férfi halott esetén három egyes és egy kettes harang, asszony halott esetén - de ez vonatkozik konfirmált korú nőre iskét egyes és egy kettes harang. Konfirmálatlan gyermek halottat a kis haranggal jelentették be. Minden délben az eltemetésig, nőnek, férfinek kijárt a kettes harang. Temetéskor a nagy haranggal húznak gyülőt. A háztól való temetés idején, a temetőbe érkezésig húzták egyfolytában a kettes harangot. „Húzzák mán a kettes harangot viszik. " Az egyes harang a kis harangot, a kettes harang mindkettőt összehúzva jelenti. Adatközlők: - M. Csikai Miklós, Tiszaladány, Rákóczi út 17. (szül.: 1911) - Czibak Erzsébet (id. Éles Gáborné), Tiszaladány, Bethlen Gábor út 1. (szül.: 1900) - Cserés Juliánná (Takács Gáborné), Tiszaladány, Arany János út 18. (szül.: 1903)