A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

RÉGÉSZETI-MŰEMLÉKI KÖZLEMÉNYEK - Sőrés László: Geoelektromos mérések Szendrő-Gacsalon

Hz értéke is kisebb lesz, míg 0°-nál teljesen eltűnik. Ez szemléletesen kb. úgy képzelhető el, mint egy nyugodtan áramló folyó vize, ami az útját keresztező akadályok körül örvényleni kezd, ám a sodrásirányba eső ugyanolyan akadályokat nem veszi észre. A folyó itt a mágneses tér, az akadályok az inhomogén részek, és ahol örvénylik a víz, ott megjelenik a Hz-komponens. E jelenség megértése nélkülözhetetlen a Hz-térképek értelmezéséhez. Még egy paraméter viselkedését kell ismernünk mielőtt a mérési eredmények tárgyalására rátérünk. Az elektromos tér nagysága a talaj átlagos fajlagos ellenállásával kb. egyenes arányban változik. Ez azt jelenti, hogy ahol nagyobb az ellenállás, ott a térerősség (E) is nagyobb lesz, és fordítva. Itt is érvényesül azonban az előbbi irányfüggés, vagyis a változások legjobban az inhomogenitások irányára merőleges elektromos térrel mutathatók ki. Fontos különbség a két paraméter között, hogy míg az E viszonylag hűen mutatja a talajellenállás viszonyait (ahol nagy ott az ellenállás is nagy, ha lecsökken, az ellenállás kisebb), a Hz kiugró értékei - anomáliák - csak a változásokat jelzik, ám azt, hogy az ellenállás hogyan változik, nem. Az 1. kép ezt szemlélteti két egyszerű esetre. Mint látható, a Hz értelmezése nem egyértelmű. Két különböző szerkezet ugyanazt a Hz-képet produkálhatja. Emiatt a Hz-méréseket mindig kombinálni kell egyéb, más fizikai elven működő módszerekkel. Jelen esetben ez a dipól elektromos rétegszelvényezés volt. Dipol elektromos rétegszelvényezés: Ennél a módszernél két tápelektródával egyenáramot vezetünk a talajba, miközben a kialakuló potenciált tér nagyságát mérjük két másik mérőelektródával. A tápáram eloszlását, egyben a potenciál teret a talajszerkezet határozza meg. Az így kapható szondázási görbék lefutása nagyjából hasonlít az elektromos RF mérésekéhez. Lényeges különbség, hogy itt a talaj fajlagos ellenállásának közelítő értékét közvetlenül kapjuk. A dipól szó az elektródák elrendezésére utal. A fizikai paraméterek és a régészeti objektumok kapcsolata: Azt, hogy egy adott régészeti objektum geofizikával kimutatható-e vagy sem, az határozza rneg, hogy jelenléte megváltoztatja-e mérhető mértékben a környezet fizikai paramétereit. A kutatáshoz szükséges módszert mindig a „ható" jellege határozza meg. Néhány példa: a talajok fajlagos ellenállását az emberi tevékenység igen erősen meg tudja változtatni. Az érintetlen talaj megb oly gátasával, fellazításával a vízelnyelőképessége megnő, ami már eleve növeli a kis éU. 4 1. kép. Elektromágneses téranomáliák két különböző szerkezet fölött