A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobosy László: A Sturmán-család kapcsolatai fényképek tükrében

nélkül maradtak. Ennek ellensúlyozására a jeles arcképfestőink közül is többen áttértek a fényképezésre és fényképészeti műtermet nyitottak. Az átvizsgált fényképeken is bizonyítékát látjuk ennek. A fényképek hátlapján lévő cégjelzés festőművésznek tünteti fel Barabás Miklóst, Borsos Józsefet, Canzi Ágostont. Doktor Albert arcképfestő, Pesky Ede festő, Pachy Ferenc festésznek hirdették magukat a fényképészet mellett, Heller József vésnök, Divald Károly vegyész, Fajt János optikus, Koller Károly tanár, Schecker Ignác tanító volt a fotográfia mellett. Mayer György fényképíró elnevezést használ fényképész helyett. Canzi Ágost Ede a fényképészeti műtermét hirdeti, de a fényképészeti műterem még nem vált általános elnevezéssé. Alkér Ede üvegcsarnok, Divald Károly üvegműcsarnok, Simonyi I., Szinay és Társa fényirodaként, Pesky Ede festő és fényképíró üvegtermeként nevezi fényképészeti műtermét. A fényképek mindegyike műtermi felvétel és személyeket ábrázol. Tájkép, városkép, életkép nincs közöttük. A képek kisebb hányadában mellképben ábrázolta a személyt. Minden fölösleges kelléket mellőzve emelte ki a modellt. A képek többségén a személy áll, vagy ül és körülötte, mellette díszes stílbútorok, esztergályozott asztalok, korlátok, vagy görögös oszlopok. Az utóbbiak gyakran a műterem részére készült álbútorok, papírmasséból. Céljuk, hogy pompázatos környezetet teremtsenek, kiemeljék az ábrázolt személyt. Több képnél azonban ez a túlzott műtermi berendezés az ellenkezőt érte el, elvonta a figyelmet az ábrázolt személyről. A személyeken gyakran a merev beállítottság is megfigyelhető. Az asszonyok méltóságteljes beállítottsága, testtartása, a leányok szolid, ártatlan tekintete, a katonák feszes állása gyakran természetellenesek. A fényképeken figyelemre méltó a korabeli (1860-1880) földesúri női divat, ruházat, kalap. Jól bemutatják a nemesi férfiak öltözetét, lábbelijét. Mindkét nemű gyermek öltözetét is jól megfigyelhetjük. A bazárokban a kiemelkedő személyek fényképét is árulták jótékonykodási, vagy ajándékozási céllal. A fényképek között erre is van példa. Ilyen a Canzi és Heller által készített fénykép Deák Ferencről, a haza bölcséről (16. kép). Hátlapján ez olvasható: „Pest városi árva ház tulajdona. 1865 ". A fényképek közül 118-ra az ábrázolt személy nevét is feljegyezte a család. 62-nek a neve, személye ismeretlen. Ezekről a ma még élő három családtag sem tudott felvilágosítást adni, egyet sem tudtak megnevezni közülük. A fényképek készítésének idejében (1863-1880) a Gömör megye felső részéből leszármazott család már 80 éve Borsod megyében Csernelyben lakott és Ózd, Csernely, Horsó puszta és Bükkmogyorósdon gazdálkodott. A fényképeken ábrázolt személyek ezzel szemben, egy kivételével mind Gömör megye lakosai voltak. Ez azt bizonyítja, hogy a Sturmán-család a közel egy évszázad alatt sem tudott beépülni a borsodi földbirtokosok, nemesek közé, hanem továbbra is a legszorosabb kapcsolatot tartották fenn a gömöri családokkal. Ezek a családok az alábbiak voltak: Bernáth 1 fénykép Lossonczy 4 fénykép Bornemisza 7 fénykép Máriássy 2 fénykép Csató 1 fénykép Pásztori 1 fénykép Csenitzky 1 fénykép Patzek 1 fénykép Gömöri 1 fénykép Ragályi 6 fénykép Halasy 1 fénykép Siposs 1 fénykép Hevessy 17 fénykép Szontagh 1 fénykép Horánszky 1 fénykép TornaUyay 20 fénykép Kossuth 1 fénykép Újházi 1 fénykép Kovács 1 fénykép Papszász 1 fénykép Kubinyi 1 fénykép Szerdahelyi 1 fénykép.