A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Seresné Szegőfi Anna: Vármegyei jegyzőkönyv - mint hadizsákmány

Vármegyei jegyzőkönyv — mint hadizsákmány Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc koráról a történetkutatás már szinte minden lényeges és igen sok apró tényt is feltárt. A levéltári iratokban ennek ellenére még mindig jócskán találhatók olyan feltáratlan adatok, melyek felkelthetik a múlt iránt érdeklődők figyelmét. Borsod megye levéltárának jegyzőkönyvi sorozatában van egy kötet, amely figyelemre méltó bejegyzéseket tartalmaz. A bekötött jegyzőkönyv első lapján ez a felirat szerepel: „1849-dik évi JEGYZŐKÖNYV 12-től - 1365-dik számig. Jegyzet: az 1-ső számtól a 11-ig a császári sereg vezére által elvitetett. Lásd: ezen 1849 évi jegyzőkönyv 76-ik számának végsorait."

1 Tovább lapozva a jegyzőkönyv 16. oldalán további útmutatást találunk: „1849-dik évi Januarius 19-ki bizottmányi jegyzőkönyvet elvitte Windisgräcz Herceg. Lásd 75 szám alatt." A hivatkozott két határozat további adatokkal szolgál a jegyzőkönyv sorsáról: „75. A múlt Január 25-én Miskolczot megszállott cs. sereg kényszerítésére az ez által kinevezett alispánok és más tisztviselőik által elkövetett törvénytelenségek, s az ezeknek nyomára vezető alispáni naplók megvizsgálásával megbízott kiküldöttek tudósításukat benyújtván. Ennek azon pontjára vonatkozólag, melyben előterjesztetik, mikép az érintett cs. sereg vezére Schulzig altábornok a megye tömlöczében politikai vétségért elzárt több rabokat szabadon bocsátott, az elbocsátottak névsorának kiadása mellett illető szolgabíráinknak meghagyatik, hogy azon szabadságba helyezetteket kik kerületeikben laknak vagy tartózkodnak haladék nélkül elfogatván küldjék be Miskolczra, - s a beküldés alkalmával adandó tudósításukban az elbocsátottaknak azon idő alatt még szabadságban voltak - folytatott magok viseletéről körülményes értesítést terjesszenek elő. 76. összehangzólag a küldöttség tudósításában kifejezett véleménnyel, valamint a hatalom mely uralmát megyénkben néhány napokig fegyveres erővel gyakorlá törvénytelen volt, úgy ennek minden kifolyása, minden műve a törvénytelenség bélyegét viseli. E szempontbúi, a törvény - s alkotmányhozi tántoríthatlan hűségétől vezéreltetve kinyilatkoztatja e választmány, mikép báró Vay Lajos főispán s Miklós Ferencz volt - és Gencsy László jelenlegi első alispán Urak állását a törvény és alkotmányosság - ereje által sokkal szilárdabnak, s az irántok a megyei közönség kebelében élő tisztelet és szeretet egyesült érzelmei által sokkal magasztosabbnak tekinti, minthogy a katonai erőszak mely az alkotmány és törvény megszegésével, pusztán fegyverrel akarja pillanatnyi hatalmát biztosítani, egy toll vonással megsemmisíteni képes lenne. Ez okbúl teljes érzetében azon keserűségnek, mely kebelében minden szent s törvényest lábbal tipró önkény látására fölmerül, kijelenti a honvédelmi választmány, hogy a cs. sereg vezérének azon tettét miszerint a megyei jegyzőkönyveknek báró Vay Lajos főispán úr kinevezése, s Miklós Ferencz és Gencsy László Urak alispáná választásokrúl szólló pontjait kitürülte, semmisnek, érvénytelennek nyilvánítja, s nem tulajdonít annak semmi hatást csak tisztelettel említhetők állása, hatósága annál kevésbbé azon közbizalom tekintetiben mely őket hivatalos állásukban folyvást kísérte. — S mind azért mivel ezzel az említett tisztviselők hivatali méltóságának tartozik, mind azért mivel a megyei levéltár hitelességére szükségesnek látja ama körülményt, a legközelebb tartandó bizottmányi ülésnek följelentendi, följelentendi azt is, mikép jelen választmánynak a cs. sereg Miskolczra jövetelét előzőleg számítva utolszor tartott ülése jegyzőkönyve, a cs. sereg vezére által elvitetett." 4* 51