A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Gyulai Éva: Miskolci nyomtatott céhlevelek

A több évtizedig szolgált Szigethy-féle fadúcról készült veduta-nyomatok utolsó megjelenését is Tóth Lajos nyomdájához kapcsolhatjuk. A kalapos céh iratai között található 3 db (közülük kettő „bianco") céhlevél, amelyeken a látkép már itt-ott elmosódott, s amely „Nyomatott Tóth Lajos cs. k. Szabadalm. Nyomdájában. WILT in OFEN" feliratú. A veduta kerete az eredeti Szigethy-féle tulipános-szalagos, de a szövegmező kerete itt tűnik fel először, s minden eddiginél díszesebb, s a nyomás is itt többszínű először: fekete-arany-óarany. A látképet övező címerek és a templomtornyok is „aranyosak"

13 (7. kép). 7. kép, Tóth Lajos miskolci nyomdájában készült háromszínű fametszet, 1860-as évek A múlt század közepén a „kiszolgált" s fentebb ismertetett céhlevélmintákat egy merőben új váltja fel, természetesen fokozatosan, hiszen a céhtörténet utolsó pillanatáig többféle nyomtatott és kézírásos forma élt együtt, kizárólagosságot egyetlen sem nyert. Ez az új nyomtatvány szintén Miskolc látképét ábrázolja a szövegmező felett, mégpedig összetéveszthetetlenül a prixner Gottfried, ill. a Wilt-féle látképek lemásolásával. Ez az új veduta — fametszeten — először 1858-ban tűnik fel az izraelita sorcéh 1877. december 30-án kelt levelén. A nyomdai jelzés: „Nyomt. Deutsch D. Miskolczon 1858." A látkép jobb alsó sarkában jól elrejtve a díszítő motívumok között a következő betűzhető ki: „RAJZ. S METSZ. HUSZKA".

14 Huszka Lajos ismert pesti fametsző volt a múlt század ötvenes éveiben.

15 Valószínű, hogy a levél igen gazdagon díszített M kezdőbetűje is az ő kezét dicséri. Ez a látkép és metszett kezdőbetű lesz az uralkodó Miskolcon a következő húsz évben, a kor ízlésének és nyomdatechnikájának megfelelő színes (zöld—piros-arany) nyomással (8. kép).