A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Zuzana Hanudel: Lingviszticsnij atlasz ukrajinszkih hovoriv Szhidnoji Szlovaccsini I. (Udvari István)

fontos jellemzője, hogy területileg és kialakulásuk idejét tekintve rendkívül tagoltak. Másik specifikumuk abban áll, hogy évszázados kölcsönhatásban fejlődtek a szlovák, lengyel és magyar dialektusokkal; hatott rájuk a német telepesek nyelve, sőt a bolgár, keleti szláv érintkezés nyomait is magukon viselik. További fontos vonásuk, hogy sajátos, öntörvényű fejlődésüket egészen századunk 20-as éveiig nem befolyásolták, ül. érintették az ukrán irodalmi nyelv nivelláló tendenciái. Mai fejlődésüket, alakulásukat már a szlovák irodalmi nyelvi hatás befolyásolja. Z. Hanudel atlaszának 1. kötetevei olyan új és fontos művel gazdagodott az ukrán dialektológia és nyelvföldrajzi irodalom, mely hungarológiai szempontból is figyelemre méltó. A kötet a címben megjelölt tárgykörök tükrében a magyar nyelvjárásokkal kölcsönhatásban lévő, de a magyar—ukrán kölcsönhatást illetően még teljesen feldolgozatlan nyelvjáráscsoportról szolgál szemléletes híradással. Értékét e szempontból növeli összevethetősége a magyar—ukrán nyelvi interferencia szemszögéből mintaszerűen feldolgozott szovjet kárpátukrán nyelvjárásterület tényeivel. {Balogh Lajos: P. Lizanec három könyve a magyar-ukrán nyelvi kapcsolatokról. Magyar Nyelv 74. 244—248; J. O. Dzendzelivszkij: Lingviszticsnij atlasz ukrajinszkih narodnih hovoriv Zakarpatszkoji oblaszti URSZR (Lekszika) 1-11. Uzshorod, 1958-1960). J. Dzendzelivszkij az ismertetett kötethez írt előszavában (5—7) méltatja a nyelvjárási kutatások jelentőségét, kiemeli a nyelvföldrajz korszerű módszereinek hatékonyságát, eredményeinek használhatóságát a leíró és általános nyelvjárástanban, valamint a nyelvi interferencia kutatásában; meghatározza Z. Hanudel atlaszának viszonyát az ukrán regionális atlaszokhoz, valamint a szlovák és ukrán nemzeti nyelvatlaszokhoz. A tudományos-technikai forradalom és társadalmi-politikai változások eredményeként - összhangban más régiók hasonló folyamataival — , a hagyományos anyagi és szeUemi kultúra átalakult, vagy átalakulóban van, aminek következményeként a hozzájuk kapcsolódó szókincs egy hányada, nemritkán egész szókészleti (lexikai) csoportok (szövés-fonás, eke és tartozékai, paraszti öltözködés, parasztház lakberendezése stb.) perifériára szorultak, ül. archaizálódtak. A társadalmi-gazdasági fejlődés jelzett tényezői, s a nyomukban járó szlovák irodalmi nyelvi hatás égetően szükségessé teszi a felbecsülhetetlenül gazdag nyelvi anyagnak, a hagyományos kelet-szlovákiai ukrán szókincsnek a felgyűjtését, összefüggésben azzal, hogy a szlovákiai ukrán nyelvjárások fejlődésük utolsó, egyre gyorsulva változó szakaszát élik. Ma talán a gyűjtés a legfontosabb feladata a dialektológusoknak, etnográfusoknak — a következő kutató nemzedékkel szembeni lelkiismereti ügyük, becsületbeli kötelességük, hiszen 20—25 év múlva az már nehezen, a falvak többségében pedig egyáltalán nem végezhető el — írja Dzendzelivszkij. A bevezetőben a szerző rámutat arra, hogy különösen nagy szükség van sűrű kutatópontú regionális atlaszra ott, ahol történeti, településtörténeti, természetföldrajzi és egyéb okok miatt viszonylag kis területen nagy a nyelvjárások, ül. nyelvjárási változatok száma. A szerző a gyűjtőmunka és az adatok kartografálása során módszertanüag elsősorban J. Dzendzelivszij által kidolgozott elméletre és az általa alkalmazott gyakorlatra támaszkodott. Zavaróan hat, hogy keveset árul el a gyűjtés folyamatáról, a kikérdezett személyek neméről, koráról. A térképezés tárgyául összegyűjtött anyag a szerző által összeállított kérdőív alapján, az 1969-1977. évi saját gyűjtés során állt össze. Esetenként és helyenként élt az ukrán szakos egyetemi hallgatók és tanárok segítségével is. A kérdőívet őshonos (tősgyökeres) lakosoktól kérdezte ki, a problémás eseteket ellenőrizte. Az anyaggyűjtésben elsősorban az aktív (a jelentéstől a szóig) módszert alkalmazta, a passzív (a szótól a jelentésig) módszerhez ismert okok miatt csak a legelkerülhetetlenebb esetekben folyamodott.