A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Zbornik Slovenského Národného Múzeá -1984. (Bodnár Mónika)

Zbornik Slovenského národného múzea (A Szlovák Nemzeti Múzeum Évkönyve.) LXXVUI. Etnográfia 25. Martin, 1984. Ismét megjelent a Szlovák Nemzeti Múzeum Etnográfiai Évkönyve, amely 1959 óta évente rendszeresen tájékoztatja a szakmát a néprajzi kutatások eredményeiről. Az évkönyv elsősorban a szlovák szakemberek orgánuma, de a szerkesztők helyet biztosítanak a cseh kollégáknak is, és nem utasítják vissza a környező, elsősorban szocialista országok kutatóinak írásait sem. A kötet két részre oszlik. Nagyobb részét a tanulmányok és leírások, anyagközlések teszik ki, kisebb hányadában recenziókat közölnek. E kötetben kapott helyet többek között Gunda Béla: Ethnographica carpatho-balcanica című munkájának ismertetése. A tanulmányok sorában Erna Kahounová-Drábiková: A zöldségtermesztés hagyományos formái Szlovákiában című munkája átfogó képet nyújt a különböző zöldségfajták termesztéséről, a zöldségtermesztésnél használatos mezőgazdasági eszközökről, a termékek tárolásáról és konzerválásáról, valamint értékesítéséről. Sajnos a szerző egyetlen szóval sem említi, hogy az általa felsorolt és bemutatott dél-szlovákiai zöldségtermesztő falvak jelentős hányadát magyarok lakják, illetve nem jelzi, hogy mely településen milyen nemzetiség él. Erre — földrajzi és történeti ismereteink alapján - csak következtetni tudunk. Vlastimil Vondruíka tanulmánya a népviselet fejlődésének kérdésével foglalkozik. Ján Kantár a Kárpátok szlovák részének népi műemlékvédelméről ír. Ugyanezt a témakört egy másik részről, a Kárpátok morvaországi-sziléziai területéről Vira Kováfü dolgozza fel. Jozef Turzo a Martini (Turócszentmárton) Szlovák Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának népi építészeti rajzdokumentációjával ismerteti meg az olvasót. Az eddig felsorolt öt tanulmányt orosz, német és angol nyelvű összefoglalók zárják. Az ezt követő közleményeknek nincs idegen nyelvű resüméjük. Ezek egyetlen település vagy egy szűkebb tájegység népi kultúrájával foglalkoznak. Katarína Gellenová egy Léva (Levice) környéki mikrorégió kultúrájával, illetve ennek egy részével, az agyagpadlók készítésével, a falfelület alsó részének díszítésével foglalkozik. Részletesen leírja a padlók karbantartását, díszítését, a locsolás mintáját, szemlélteti a locsoláskor használatos alapmotívumokat (mellesleg ezek hímzett formában a viseleti darabokon is megtalálhatók) és ezek kombinációit. Pavol Kuka Horné Opatovce állattartásával kapcsolatos adatokat közöl. A községből különböző vásárokra jártak el jószágot vásárolni, illetve eladni. A szerző felsorolja e vásárok helyét és időpontját. Ezután a szarvasmarhák leggyakoribb neveit közli, majd a különböző betegségekkel és ezek gyógyításával foglalkozik. Leírja a szarvasmarhatartás nyári és téli módozatait, majd a tartásból adódó gazdasági hasznot összegzi: Szól a trágyáról és trágyaléről — mint talajjavító termékekről. A 6—7 éves ökröknek és a 8—9 éves teheneknek a húsukat értékesítették. Egyik legfőbb hasznot a tej és a különböző tejtermékek jelentették, mint a tejfel, vaj, aludttej, túró. Ezek állandó jövedelemforrást biztosítottak a