A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)

MUZEOLÓGIA-KÖZMŰVELŐDÉS - Németh Györgyi: „Scholae Miskoldenses". Kiállítás a miskolci iskolák történetéről

idején az iskola Alapítványi Gimnázium néven működött. Nagy Ferenc tanár forradalmi tevékenysége eredményeképpen az iskola igazgatója lett, amiért az ellenforradalmi korszakban állásának és tanárjogának elvesztésével fizetett. Nagy Ferenc tanári oklevele kiállítási darab, hasonlóan Szerényi Nándor, ugyancsak baloldali nézeteiről ismert tanár könyveihez. Fenállása óta súlyos anyagi gondokkal küzdött a református felsőbb leányiskola. Fenntartója, a miskolci református egyházközség csak csekély összeget bocsátott a leánynevelés céljaira. Az iskola nehéz anyagi helyzetét dokumentálja az 1880-ban kibocsátott adománygyűjtőív. 1872 és 1903 között Tóth Pál volt az iskola igazgatója. Munkásságának eredménye az intézet lassú kiépülése és biztos anyagi alapokra való helyezése. Tóth Pál egyúttal a Miskolci Tanügyi Kör elnöke is volt. Az erre vonatkozó iratok a Tóth Pál által írott tankönyvekkel együtt láthatóak. A Miskolci Érseki Római Katolikus Leánynevelő Intézetet Samassa József egri bíboros érsek alapította. Az érsek az intézet vezetésére a Paulai Szent Vincéről elnevezett szatmári irgalmas nővéreket telepítette Miskolcra. A XX. század elejéről származó fényképek az intézet egy népiskolai és egy polgári osztályát ábrázolják. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara, valamint Miskolc városa a fiú középkereskedelmi iskolát 1886-ban alapította meg, amint arról a vitrinben elhelyezett 1887-ből származó rendeletmásolat is tanúskodik. Gálffy Ignác lett az iskola első igazgatója. Kiállított egyetemi leckekönyvében Eötvös Loránd aláírása is olvasható. Az iskola gyors fejlődésnek indult, rövidesen felsőkereskedelmi iskola lett. 1904-től már saját lapot is indít Magyar Gyorsírás címmel. Legelső példányát a XIX. század utolsó éveiből származó tanári látogatási napló, régi iskolai pecsétek és értesítők mellett helyeztük el. A fémipari szakiskolát 1912-ben szervezte meg az állam Miskolcon a város anyagi támogatásával. Az oktatás rögtön az alapítási évben megkezdődött. 1917 őszén két új középiskolával gyarapodott a város. A Miskolci Állami Királyi Főreáliskola a megszűnt Ungvári Főreáliskola utódaként került Miskolcra. Az alapítási jegyzőkönyv bemutatott kivonata szerint ugyanebben az évben nyílt meg a Városi Női Felsőkereskedelmi Iskola is. Az új intézményt a város a Papszeren, a múzeumépületben helyezte el ideiglenes jelleggel. A Horthy-korszakban nem jött létre újabb középiskola Miskolcon, de a meglévőek fennmaradtak, s sokrétű változáson mentek keresztül. 1921-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elrendelte, hogy magyar történelmi személyiségekről nevezzék el a középiskolákat. A katolikus gimnázium Fráter György nevét vette föl. A gimnáziumot 1925-től 1937-ig Vucskits Jenő igazgató vezette, és sok új intézkedésével fejlesztette az iskolát. 1933-tól megjelenik ifjúsági lapjuk, a „Fráter". Vivócsapatuk országos bajnok lett, elnyerte, és megőrizte a Gerevich-vándorserleget. A serleg, a „Fráter" néhány példánya, egy 1925-ből származó bizonyítvány, egy tablókép és Zelenka igazgató minősítési lapja dokumentálja többek között a gimnázium ekkori életét. 1924-ben a református főgimnázium reálgimnázium, majd 1934-ben gimnázium lett. Lévay József nevét 1936-ben vette föl az iskola. Ebből az időszakból maradt ránk a diáksapka a cserkészplakát és -napló is. Egy 1942-es nyomtatvány az önképzőkör 100 éves fennállásának alkalmából tartott ünnepségről tudósít. A Tóth Pál Leánygimnázium életéből a cserkészavatáson készült fényképek, ballagási képek és évkönyvek adnak ízelítőt. Az Érseki Leánynevelő Intézet tanítónőképzővel bővült, melynek egy anyakönyve és tablóképe kapott helyet a kiállításon. A fiú felsőkereskedelmi iskolát az 1925—26-os tanévtől Állami Deák Ferenc Fiú Felsőkereskedelmi Iskolának nevezték. Ugyanebben a tanévben készült a tablón bemutatott órarendi kimutatás a tanárok elfoglaltságáról.