A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 23. (Miskolc, 1985)
NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Faggyas István: A putnoki állatvásárok
lassúbb, kötélre fogott ökrök, tehenek, fáradtabban álltak gazdájuk mellett. Mivel több volt ezen a vásáron a gazdák soraiban is a kötéltartó idős ember és asszony, nem átallották közelükbe férkőzni és közvetítőként vagy beugratóként ajánlkozni a vásárok kupecei. A vásár forgatagában kevésbé járatos idősebb férfiak és asszonyok sokszor rábízták állataik eladását a jelenlevő ismerős kupecekre. Ezek az emberek a kötélfogó szerepét vállalva, csakhamar megkezdik munkájukat. A beugratás, a rábeszélés, az állat agyondicsérése szerepel fogásaik között, öreg vagy beteg állatok eladása számukra a jó vállalkozás. Szemmel tartják azt a vevőt, akinek vételi szándéka van. Kitartják az árát, mert megbízójuk jóval kevesebb eladási ár mellett adta át a kötélfogás szerepét. S míg a vevők oldalról nézik, mustrálgatják a jószágot, megjelennek a kötélfogó barátai s álvevőként jelentkezve magas árat ígérnek hangos szóval úgy, hogy az oldalról figyelők, venni szándékozók is hallhassák. S ha ezek a vásározók, vevő szándékukat új ár bemondásával kinyilvánítják, a kötélfogó kupec hivatkozik az egyelőre elillant álvevőkre, akik magasabb árat kínáltak, mint a jószándékú vevő. Ilyenkor a tisztes vevő, ha a jószág tetszik neki, a beugrató árat kifizeti. A kupec megkapja a vételáron felüÜ részt és a percentet is. A vételár kifizetésénél a kupec a megbízó rokonaként viselkedik, hogy az új vevő rá ne jöjjön a turpisságra. A kupec a beugratásért a barátnak is fizeti az áldomást vagy bizonyos összegű pénzt. A kupecekre bízzák az eladók a rugós, a rossz tejelő, a gümőkóros, a meddő, beteg tehenek eladását. A kupecek különböző praktikákkal, rábeszéléssel adnak túl a rájuk bízott jószágon. Például: a rossz tejelő tehén tőgyét régen szalmaszállal felfújták, csirizzel leragasztották. A felfújt tőgyű tehén jó tejelőként kelt el. De bekenték a tőgyét kutyatejjel s a tehén tőgye megdagadt. Drasztikus módja volt a tehén tőgyének megrugdosása vagy ütlegelése, amelyektől a jószág tőgye ugyancsak megduzzadt. A rugós tehenet pálinkával itatták meg a vásárba érkezés előtt. A szakértő az eladó és a kupec mesterkedésére rájött. Ha a tehén fogsorát nézte, hogy nem foghíjas-e., beleszagolt annak szájába is, így a szüvóriumszagot könnyen megérezte. A megdagadt tőgy tapogatása alkalmával a tehén rúgott. A hasi részen, a jól tejelő tehén esetén, a tejérkivezető nyílások bővek, amit jól ki lehetett tapogatni. A gümőkóros tehén, ha köhögött, a végbele kitágult, ürüléket engedett. A vemhes tehenet sokszor összetévesztették a járatlan vevők a nagy bendőjű, pókhasú tehénnel. Az eladó, ha vemhesként kínálta a tehenet, úgy azt egy szakértő barát vagy ismerős könnyen kitapogatta. A hasi rész hátsó jobb oldalán lökésekre könnyen érzékelhető volt a borjú feje. A nagy bendős, üres teheneknél a bőr felületén ugyanez a kemény fogás nem volt érzékelhető, így a vemhesség állítása nem volt más, mint vásári fogás és félrevezetés csupán. A sertések karámja a Nagyvásár tér község felőli sarkán terült el. Szélén haladt a szarvasmarhavásárba vezető földút. A sertésvásár területének a cédulaház felőli részén álltak a kocsmárosok, pecsenyesütők sátrai. A vásárban szabadon vagy szekéren, ládákban, ketrecekben, rács alatt árulták az anyadisznókat, hízókat, süldőket, malacokat. A választási malacokat rendszerint párban adták el: egy kant, egy kocát. A malacokat 8 hetes korukban választották el anyjuktól, amikor már az árpaszemeket megrágták s kevés moslékot is fogyasztottak. A megvett malacokat a vevő legtöbbször zsákban vitte el a helyszínről. Értékesek voltak az ún. miklósi malacok. Ezeket tavasszal már a nyájra kihajthatták s őszre annyira kifejlődtek, hogy az ártányokat hízóba is foghatták, a kocákat pedig felbúgatták vagy Mihály-nap táján kimiskárolták. Az ily módon ivartalanított maglók a téli hónapokra kitűnő hízókká fejlődtek. Az eladó süldők gazdája úgy tartotta össze a csapatban felhajtott állatokat, hogy árpa-vagy kukoricaszemet szórt a földre, így etetéssel elterelte a jószágok figyelmét a