A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Tok Miklós: A selmeci akadémiai ifjúság mozgalmai (Első közlemény)

elérni. Steingrube nagyközségen értették azon városrészt, amely Selmecbó'l a piarista kolostorból a Mihály aknáig terjedt. Az ezen a területen belül lakó akadémikusok a nagyközség rendes polgárai voltak. Kül- és díszpolgárok lehettek a többi akadémikusok, illetve az olyan „könyves és pennás emberek", akiket erre megválasztottak. Volt a községnek bírája, esküdtje, plébánosa, kántora, baromorvosa stb., aminő tisztségek már „egy ilyen nagy és hires községben" feltétlenül szükségesek. Itt azután olyan diákélet fejlődött ki, amely párját ritkija egész Magyarországon. A községnek megvoltak a maga ünnepségei, amelyek sok kedélyes napot és órát szereztek mind az akadémikusoknak, mind pedig Selmecbánya egész lakosságának. Nagy lökést ad a 20. század eleji egyleti törekvéseknek, mozgalmaknak és a különböző egyetemi és főiskolai városok diáksága fölvetéseinek a Selmecbányán 1901. május 24—29-én megrendezett országos diákkongresszus. A Selmeci Híradó, többek között, így köszönti a kongresszust: „Párját ritkító eset, hogy a politikai és szociális irányú törekvésekben kormány és ifjúság egy irányt követ, egy csapáson halad . . . Épül az uj világ, amelyben a szép, a jó és az igaz eszméje egyesül. Az idealizmus világa ez, amelynek melege máris egyesit, felemel mindnyájatokat, a különböző intézetek növendékeit . . ."

11 A kongresszus által felvetett kérdések közül azonban nem egynek a megválaszolása nem erre „a közös irányra és egy csapásra" mutat. A külön kiadású Kongresszusi Lapok írásai alapján a kongresszus programján — többek között — a következő kérdések szerepeltek: 1. A Nemzeti nevelésről; A Diákszövetség megalakítása; A középiskolai önképzőköri munkáról; Az ifjúság képviselete a főiskolai tanácsban (Kolozsvár); Diák- fogyasztási és hitelszövetkezet (Kassa); Diáktúristaság (Budapest); Diáktorna (Budapest); Népegyetem (Kolozsvár); Diákszokások és azok összegyűjtése (Sárospatak—Selmecbánya); Veteránok intézménye (Kolozsvár); A szocializmus helyes ismertetése a nép között (Kolozsvár); Kedvezményes vasúti diákjegyek (Budapest); Diákalmanach (Budapest-Sárospatak) stb. A kérdések között sok a szervezeti és a szociális. A kérdésekre adott válaszok, különösen a politikai jellegűeket tekintve, nagyon „egyértelműek", illetőleg elodázottak. ,,A nemzeti nevelésről szóló előadástól" pl. azt várták volna, hogy utat mutat, tanácsot ad „hogy miben munkálkodhatunk a nép körében, mi módon színesíthetjük azt a megfakult nemzeti érzést, amelyet manapság a nép a kozmopolitizmus és a szocializmus következtében kezd elveszíteni". Óva int az előadás: „Ne tévesszen meg bennünket semmiféle elmélet. Egy olyan ember, aki magyar földön nőtt fel, az ilyen tanoknak nem hódolhat." A Diákszövetség megalakítását nem tartják időszerűnek. Legyen előbb egy vezető lap! „Igazi diáklap kell és igazi olvasóközönség!" A rossz önképzőköri gyakorlatról szólva, „megborsódzik a középiskolai diák az önképzőköri munkától, ha főiskolába kerül. S így létesült az az ifjúság, amely frázisokat mondani ugyan képes, de komoly, nemes életcéllal nem bír."

12 Szükségesnek tartja a kongresszus az ifjúság személyi képviseletét a főiskolai tanácsban oly esetekben, midőn az ifjúság életét tárgyalja és ítéli meg, felőle határoz. Fontosnak tartja a kongresszus a magyar diákszokáspk összegyűjtését. Sor került a Kongresszusi Lapokban a kongresszus alkalmával is megrendezett „felső rónai cécó" leírására, a jövő számára történő megörökítésére mert: „A pünkösd másodnapján rendezett Steingrubeni cécó nagyon érdekesnek, sikerültnek bizonyult,"

1 3 A kongresszuson felvetett kérdések legtöbbjének megválaszolása; az akkori kormányzat részéről, — természetesen - elmaradt. De megválaszolták őket részben az első világháborút követő forradalmak, másrészt pedig a későbbi ifjúsági törekvések. Hogy az akkortájt az ifjúság részéről felvetődő kérdések megválaszolása nem ment az akadémián belül sem simán, ennek bizonyítására álljon itt egy, a Steingrube nagyközség egyik, akkori felvonulásával kapcsolatos eset, illetve komoly összecsapás az ifjúsági 66