A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kovássy Zoltán: Borsodi követválasztások a XIX. században

Borsodi követválasztások a XIX. században (Szeghi Kiss László naplója — III. rész* ) Szeghi Kiss László naplójának különös értékét adja mindannak feljegyzése, ami a város és megye társadalmi, közéleti eseményeivel kapcsolatos. A naplóíró a reformkor szabadelvű polgárának szemléletével, az események résztvevőjeként, riportszerűen örökítette meg élményeit és tapasztalatait. Ezek az emlékek, akarva vagy akaratlanul, társadalmi korrajzot is adnak, melyekből a múlt hibái tükröződnek és valami, bár még meg nem határozott új világ alakulásának reménye dereng. A gubacstintával írt sorokból Szeghi Kiss László jellemére, szellemének alakulására is következtethetünk. Az 1809-től vezetett napló első évei még csak a saját birtokával, anyagi problémáival foglalkozó embert mutatják, aki azonban fokozatosan szemlélődővé, majd kritikussá vált. 1848-ra már aktivizálódik, a polgári forradalom oldalán feladatot vállal és Világos után, különösen honvédtiszt fiai megpróbáltatásai hatására, nem adja fel elveit. Látóköre kitágul s hazai események mellett, már európai összefüggésében értékeli a történelmet. Az 1820. év eseményei között érdekes beszámolót tartalmaz a napló a Ferenc királyt és feleségét szeptember 17-én felkereső borsodi deputációról, melynek nevében elhangzott latin nyelvű üdvözlőbeszédet is megörökíti, majd megjegyzi: „A Borsodi Deputationak a Felséges Királynak és Királynénak meg köszöntésérül be adott tudósítása a folyó esztendei november 15-én tartott Köz Gyűlés Actai között találtatik a 4018. szám alatt." A napló olvasása közben, az 1821. év eseményei között érdekes és humoros történetre leltem. Az Eger és Miskolc közötti távolságot felező Sály község bírójának a törvényesség ismérveit ugyan nélkülöző, szinte mesebeli naivságot tükröző ítéletéről, az utólagos vizsgálatot vezető és az ügyet salamoni döntéssel lezáró naplóíró is a bölcs megértés hangulatával emlékezik. Ezt a hangulatot — mondhatjuk úgy is, hogy 1821-es korképet a napló nyilvánosságra kívánkozó szó szerinti idézésével adhatjuk vissza leghűségesebben; „Igen nevezetes dolog történt ez idén a Sályi Bíróval Petrus Istvánnal; tudniillik minthogy Heves vármegyei származású Ponyi János, Apátfalvi lakos, Sas Janóstul egy tehenet lopott, és azt mint lopottat Sályi lakos Teplitzki Györgyei el harátsolni szándékozott; emiitett Ponyi János mint tolvaj meg tsipetett, és a Bíróhoz Petrus Istvánhoz vitetett, - mivel pedig Sály helységben ekkor sok tolvajlások és pintze törések estek, a Biró nagyon meg örülvén a prédának, Ponyi Jánost faggattni kezdette, de mivel vallani nem akart, oly gondolatba jött, hogy Ponyi Jánost felakasztattya. Amint hogy a Kis Bírákat össze hivatván tanátsot tartott, és a rabnak ha nem akarna vallani, fel akasztását tudtára adta, és a helység végén egy oszlopot ásatott is, oda Ponyi Jánost ki vitette, és az fára oly móddal kötötte, hogy mivel maga terhétül függne a rab, a kötelek el odóznának, és a rab le esne: és mind ezeket tsak el rettentés képen intézte a biró, a mint vallásábul ki tetszik; Ezután a Ponyi János nyakában a kötél tsak ugyan oda köttetett, de midó'n a széketske ki rúgatott alólla, Ponyi János maga terhe miatt, a kötél ki *Szeghi Kiss László naplójának korábbi közlései: Kovássy Zoltán: Borsod megye képe egy 19. századi napló tükrében. HOMKözl. 15. (1976) 54-61.: Kovássy Zoltán: A kolera és parasztlázadás Borsodban. HOMKözl. 17. (1978-79) 77-84.