A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

VOLOGDAI TANULMÁNYOK - A. B. Kuznyecov: Balti-finn és permi elemek Közép-Szuhona vidékének vízneveiben

da megye nyugati részén, a mai vepszek lakhelyének közvetlen közelében van egy kis tó, a Vics. Vojmanga - a Szuhona bal oldali mellékfolyója. Az elnevezés tövében a finn voim - „erő, hatalom" szót kell látnunk, amely ebben a víznévben a balti-finn Vojm, VojmaszErős személynéven keresztül jelent meg. Voja — folyó a Mezsdurecsenszki járásban. A vepsze oja — „folyó, folyócska" szóból, gyakran „más nagy folyó mellékfolyója" jelentésben ismeretes - a Voja az Ihalica (lásd később) legjelentősebb mellékfolyója. Ihalica - s a Szuhona nagy mellékfolyója a Mezsdurecsenszki járásban. A. K. Matvejev

1 7 a finn iha - „vidám, örömteli, jó", a karel ihalu - „bűbájos, festői" tájról szavak segítségével értelmezi ezt az elnevezést és megjegyzi, hogy a hasonló tövű helynevek a balti-finn nyelvekre a legjellemzőbbek. Kivïa — a Totemszki járás keleti részén található folyó. A vepsze Kivi — „kő" szóból ered, „za" végződéssel, amely közel áll az orosz Kamennyicához. Kim Za — folyó a Babuskinszki járásban. A vepsze Kim jelentése ,csendes folyam'. Kobanga — folyó a Totemszki járás közepén. Kobe vepsze nyelven ,hab'-ot jelent. Korbac — kis patak a Tarnogszki járásban. A vepsze Korb-ból, mely ,sötét erdő'-t jelent. Kuzenga — folyó a Tarnogszki járásban. A vepsze Kuz ,lucfenyő'-t jelent. Kuloj — nagy folyó Vologda megye északi részén. Kuloja vepsze nyelven szó szerinti jelentésben diaiban gazdag folyó'. Kundéba — a Kuloja mellékfolyója. A vepsze kund faluközösség, egy helység emberei' szóból ered. Ledehga — folyó a Tarnogszki járásban; led vepszül ,homok'-ot jelent. Pertuga — folyó a Mezsdurecsenszki járásban. A vepsze pent ,ház, kunyhó' és ,folyó' — joga szóból. Szebreüga — folyó a Totemszki járás északi részén. A vepsze sebr - Jcözösség, sok ember, együttes'jelentésű. A folyó az a halászterület volt, ahol együttesen munkálkodtak. Tomanga — folyó a Totemszki járás közepén; torn vepsze nyelven ,zelnicemeggy'-et jelent. Közép-Poszuhonyban az említett vízneveken kívül még sok olyan elnevezés van, amelyek etimológiája a vepsze nyelvre vezethető vissza. Ebből következik, hogy egy bizonyos meghatározott időszakban (ez valószínűleg az i. sz. I. évezred) a Szuhona folyó mentén a mai vepszek elődei éltek, akik bizonyos mértékig mégis különböztek a Belozerji vepszektől, s ez arra indította a krónikaírót, hogy zavolocsszki csugy-nak nevezze őket. Ez a különbség az lehetett, hogy a vepszekkel együtt permik is éltek itt - s ezen népek konglomerátumát a szlávok külön etnikai közösségként fogták fel. Közép-Poszuhonyban a következő vízneveket gyűjtöttük össze, melyek töve a komi nyelvvel magyarázható: Jettma: folyó a Totemszki járás déli részén. A ,ma' formánssal együttélő elnevezések származásukat tekintve kétségkívül másodlagosak és azon hely nevéből származnak, ahol a folyó áthalad. A komi ma ,föld, helység, vidék' jelentésű, a jel ,eredeti folyó'-t jelent. Tehát a Jelsma ,Erdei folyó menti föld'. A „ma" formánssal együtt fellelhető vízelnevezések származásával kapcsolatban hasonló véleménye van Krivoscsekova-Gantman A. Sz.-nek, Perm város helynévkutatójának is.

18 Jedma — a Jegyenga bal oldali mellékfolyója. Itt nyilvánvaló a kapcsolat a vidék fő folyójának — Jecí-engi elnevezésével. Maga a vidék Jegy ma — ,Föld a Jed folyó mentén' elnevezésű. A későbbiekben ezt a helynevet vitték át a Jegyenga fő mellékfolyójára, a mai Jegyma folyóra.