A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

VOLOGDAI TANULMÁNYOK - V. B. Liszicin: A Vologda Területi Múzeum

menyeiben. E múzeumok időnként kiállítják értékesebb relikviáikat. Múzeumunk segítségükre van ezeknek az értékes tárgyaknak a meghatározásában, regisztrálásában, szakszerű kiállításában, de segíti őket metodikai téren is. Vologda utcáit járva még három múzeumot találhatunk, ezek a Vologda Területi Tájmúzeum fúiáléi. A Szovjetszkij proszpekten áll az a ház, amelyben ide száműzetvén lakott 1913— 1914-ben Marija Iljinyicsna Uljanova, V. I. Lenin húga, a kommunista párt és a szovjet állam kiemelkedő személyisége. 1968-ban itt nyílt meg az Uljanova-emlékmúzeum. Eredeti formájában állították helyre benne Marija Iljinyicsna lakását, amelyben anyjával együtt élt a száműzetésben. Megtekinthetőek itt Uljanova különböző tárgyai: pianínója, könyvespolca, üvegváza, kerámia kancsó, az ágy, a tükör, korabeli újságok és folyóiratok. Az emlékmúzeum három helyiségében állították ki azt a több mint 500 dokumentumot, illetve különféle tárgyat, amelyek a vologdai kormányzóságot mint a cári Oroszország politikai száműzetési helyét idézik elénk és egyszersmind a jelentősebb forradalmárok vologdai életéről és tevékenységéről is beszélnek. így pl. emléket állítanak a forradalmi demokrata Selgunovnak, valamint V. V. Bervi-Flerovszkijnak, aki A munkásosztály helyzete Oroszországban c. könyvet írta. Dokumentumok szólnak továbbá G. A. Lopatyinról, aki Marx Tőkéjének első orosz fordítója volt, Viktor Obnorszkij és Pjotr Mojszejenko forradalmár munkásokról, Ivan BabuskimóX, a kiváló forradalmárról, aki Lenin tanítványa és legközelebbi segítőtársa volt, valamint a bolsevik párt olyan kiválóságairól, mint A. V. Lunacsarszkij, O. A. Varencova, M. Sz. Kedrov, N. P. Brjuhanov, D. Z. Manulszkij és mások. Vologdától nem messze, Raszkopino faluban épségben megmaradt egy Kukuskin nevű parasztnak a háza, amelyben 1914 nyarán tartózkodtak Uljanovék. A házat restaurálták, s létrehozták az Uljanova-emlékházat, mely szintén intézményünkhöz tartozik. Hozzánk tartozik az I. Péter Emlékmúzeum is, amely Vologda legrégibb múzeuma. A XVII. század végén, XVIII. század elején Vologda fontos szerepet játszott Oroszország gazdasági életében. Rajta keresztül vezettek az utak a Fehér-tenger irányába, ahol már megkezdődött az orosz flotta kiépítése. Ezzel magyarázható Péter cár többszöri vologdai utazása is. Arhangelszk felé haladtában rendszeresen megszállt Vologdában Guttmann holland kereskedő házában. I. Péter születésének 200. évfordulóján, 1872-ben a házat megvásárolta a helybéli nemesség, illetve a zemsztvo, s 1885-ben múzeumot nyitottak benne. Az I. Péter Emlékmúzeumban gazdag anyag van Péter-korabeli tárgyakból. Alekszandr Menysikov személyes tárgyai csakúgy megtalálhatók itt, mint az akkori idők vologdai kézműveseinek, fegyverkészítő üzemeinek munkái, korabeli bútorok stb. Emlékmúzeumunk egész kiállítási anyaga a XVIII. század elejének Vologdáját idézi meg. Ugyanakkor tervezzük átalakítását is: 1985-ben lesz 100 éves a múzeum, s a centenáriumra a XVII. századi műemlék épületet restauráljuk és átrendezzük a kiállított anyagot. Még egy múzeumot tartunk fenn, amely az egykori Szpaszo-Priluckij kolostorban, ebben a XVI—XVIII. században épült műemlékegyüttesben foglal helyet. Itt vannak Vologda legrégebbi kőépületei. Különösen a XVI. századi architektúra jelentős: a SzpaszoPreobrazsenszkij székesegyház (1537—1542) a kőből épült műemlékek közül a legkorábbi városunkban — három apszissal készült négyoszlopos, ötkupolás templom. A ,,Kaputemplom" a kolostor főbejárata fölött épült; ritkaságnak számító kétoszlopos templom, mely koronaként ékesíti a kolostor bejáratát. A Vegyenszkij (a m. Mária bemutatása — a ford.) a XVI. század közepéről származik, oszlopok és apszis nélküli egykupolás épület. A ,,

Trapeznaja" (a. m. kolostori ebédlő — a ford, megj.) palota a XVI. század közepén épült a moszkvai Kremlben lévő Granovitaja palota mintájára. Ez a legrégebbi