A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS - Bakó Ádámné: XVI. századi női körgallér restaurálása

4. kép. A köpenygallér változatai (Georg Hirth: Kulturgeschichtilch.es Bilederbuch aus Vier Jahrhunderten c. munkája nyomán). rész és az álló nyak fémszálas brokáttal van bélelve, többi bélése minta nélküli selyem. A bársony két félkör alakú darabból van a hát középvonalában összevarrva. Két oldalán toldás van benne, a keskeny szövés kör alakra történő kiegészítéséül. Ritka dolog, hogy a bársony szövött szélessége megállapítható, mivel a hátvonalában történt összevarrásnál és a toldások húrja mentén is úgynevezett „szél" van. Ezek a ruhadarabok nem pontos szabásminta alapján készültek, aránytalanságok és pontatlan beállítások vannak rajta. Tűzőöltéssel kézzel varrták össze a darabokat. A bársony szövet hátoldalán jól látható az a fércelősor-maradvány, mely a selyem és a bársony közti merevítő réteg felvarrására szolgálhatott, sugarasan haladva a nyaktól az alj felé. A sugarak távolsága nagyjából azonos. Ilyen fércelő öltésekkel, csak vékonyabb cérnával varrták fel a keretelő csipkét is. Akeretelő csipke nyomai alul három sorban, elöl és a nyakon egy-egy sorban láthatóak. Az alján lévő csipkesor között az alsó a szélnél, a következő kettő mindig beljebb kezdődik. A bársony két darabból álló kör alakjával nem egyező méretű a selyem bélés. A brokát bélés viszont a két első bársony szeletkétől nagyobb, a selyem és brokát így eltoltan béleli a bársonyt, úgy hogy a kihajláskor a brokát, ha jobban kihajlik is, látszik, nem pedig a selyem bukkan elő. A selyem bélésen is vannak toldások és itt is megállapítható a selyem szövött szélessége. Selyem nincs a hátvonalban varrva, így a szövött szélessége igen nagy. A sugaras fércelősor nyomai itt is megtalálhatók. A brokát bélések szélei igen csúnyán vannak vágva és méretbeli különbségei is nagyok. Anyagvizsgálatok: a textil anyagi tulajdonságainak meghatározásakor, több évszázados régészeti leletről lévén szó, más eljárások szükségesek, mint néprajzi vagy történeti