A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS - Bakó Ádámné: XVI. századi női körgallér restaurálása

selyembársony szoknya maradványa; 5. gyöngyöspárta rongált állapotban, töredék; 6. két db. fülrész, ruharész füllel; 7. kiscipő talpa;

6 8. párta kétfonatos; 8/a. pártaszalag brokát selyembársony (utólag bej.); 9. szövött mintás ruhaanyag darab; 10. mintás selyembársony darab; 11. ezüsttel átszőtt ruhaanyagdarab (utólagos bej.). A kripta méretei: 240x220 cm, mélysége: 350x380 cm. Ez volt a legmélyebb kripta, sajnos az építkezési munkálatok sürgőssége miatt innen a törmeléket nem lehetett kivitetni és átvizsgálni." A jegyzet utolsó oldalán befejezésül ezt írja: „A XII. számú sírnál az ásatást folytatni nem lehetett, mert a templom újjáépítését sürgető kőműves és egyéb munkálatok ezt nem engedték meg." További sírok között megtalálták Négyessy Szepessy Jánosnak, II. Rákóczi Ferenc országos főpostamesterének 1746-ból, Szepessy Péter és családjának, valamint a híres Dőry-család egyik ősének, Jobbaházy Dőry Andrásnak 1735-ből származó sírját. A Négyessy—Szepessy család sírja szinte teljesen ép maradt. Teljesen jó állapotúak voltak a sírleletek, a sírleletek száma is itt volt a legtöbb. Valószínűleg ez a magyarázata annak, hogy az ásatás során előkerült — most már jól látható, hogy különböző rétegből és korból származó — leleteket Négyessy-Szepessy leletként emlegetik. Ezt a téves szóhasználatot is szeretném helyesbíteni, és a temetkezésekkel kapcsolatos leírás alapján ez, remélem, sikerül, és az elmondottak alapján jól látható, hogy ezek a sírleletek milyen fontosak Miskolc város múltjának ránk maradt töredékeként és a város legjelentősebb műemlékének szerves részeként. * 1982-ben, amikor a feltárás után több mint 40 évvel a restaurálás elkezdődött, a tárgyról először az összes fellelhető adatot meg kellett ismerni. A sírból előkerült tárgyakat a sorszámozás alapján 1953-ban beleltározták a Herman Ottó Múzeum leltárkönyvébe. Megay Géza kézírásával az alábbi tárgyleírás olvasható a tárgyról: „Körgallér, női, brokátmintás selyembársonyból, alul széles 3 soros aranycsipke dísszel, elöl széles kihajtású „fazon"-nal, felül kis gallérral, amely mintás selyembrokát." (naplóban ceruzával) (Tárgyleírásnál tudnunk kell, hogy a régészeti lelet a levegővel való érintkezés pillanatában a szemünk láttára változtathatja meg színét, vagy már a föld sóinak hatására, de mindenképpen úgynevezett régészeti textil színt kap, mely minden esetben a barna, a rozsdaszín és a vörös sok-sok árnyalata, az emberi test bomlásának nyomaival keveredve. Nagyon lényeges, hogy a tárgyleírás a bontás pillanatában elkészüljön, ne órákkal vagy hónapokkal később. Ennek a textilnek a színére Megay Géza egy helyen utal, hogy barnásvörös, de ez már az elszíneződött állapot volt. Sajnos, ilyen esetben kémiai vizsgálatokkal jelenleg nem lehet az eredeti színt megállapítani.) A Herman Ottó Múzeum leltárkönyvének és leíró kartonjának tárgyleírása pontosan megegyezik Megay Géza kéziratos naplójegyzetével, hiszen az 1953-as leltározást is ő végezte, jegyzetei alapján. A Herman Ottó Múzeum történeti leltárkönyvében és fotó nélküli leírókartonon a tárgyleírás: 1. Tárgy megnevezése: női körgallér. 2. Tárgy kora: XVII. század eleje. 3. A tárgy méretei: hátmagasság 500 mm, fazonszélesség: 200 mm, gallérmagasság: 55 mm. 4. A tárgy leltári száma: 53.1381.39. 5. Ceruzás bejegyzés (fotó nincs). 6. A tárgy leírása: Körgallér, női, brokátmintás selyembársonyból, alul széles 3 soros csipke dísszel volt ellátva, amely hiányzik róla, elöl széles kihajtású „fazon"nal, felül kis gallérral amely mintás selyembrokát bélésű. 7. Gyűjtés helye: Miskolc, 1941. Avasi templom ásatása. 8. A gyűjtés közelebbi adatai: XIII. sz. sír. 9. A tárgy állapota: hiányos. 10. A tárgy elhelyezésére vonatkozó bejegyzés vagy restaurálással kapcsolatos stb. adat nincs.

7