A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS - Majoros László: Megnyitó beszéd a pácini műemléki tanácskozáson

legfontosabb közintézményeket, mint a Miskolc megyei város tanácsházát, a sátoraljaújhelyi, a sárospataki, a tokaji tanácsházakat helyreállították. Megoldódott számos, a felszabadulás után használatlanul maradt kastély helyreállítása. Befejeződött a diósgyőri vár és a Boldogkő vára helyreállítása, valamint a szerencsi vár kivitelezésének beindítása megkezdődött. Vizsgálataink szerint a IV. ötéves tervben tanácsi szerveink 80 millió forintot költöttek műemlékek helyreállítására és fenntartására. Jelentős előrelépés történt az V. ötéves terv folyamán, amikor a IV. ötéves tervi pénzeszközök majdnem dupláját sikerült műemléki épületek helyreállítására és felújítására fordítani. Ekkor sikerült megteremteni az alapjait a jelenleg folyó „kiemelt" helyreállításaink beindításának. Ezek a kiemelt helyreállítások: a szerencsi vár, a kékedi kastély, Tokaj, Bethlen u. 7. sz. épület, valamint a pácini Mágóchy kastély. A helyreállítások közül kiemelést érdemel a pácini kastély helyreállítása, amely a helyi szervek javaslatai, megállapodásai alapján indult be és ennek kapcsán itt teremtődik meg Bodrogköz egyik kiemelt kulturáÜs központja. A kastély építése a középkorban kezdődött. Első írásos említésére 1392-ből van adatunk. Feltételezés szerint a kastélyt a XV. században középnemesi családok birtokolták. 1541-ben Serédi Gáspár, majd 1560-ban unokaöccse Alaghy János nyerte el királyi adományként. Az ő halála után — 1570-ben - leánya: Alaghy Judit és férje Mágochy András lettek az örökösök. Ebben az időben - földrajzi helyzeténél fogva — megnövekedett a hely jelentősége. Mágochy András — nagybátyja ösztönzésére — megerősíti és korszerűsíti a várat. Erre emlékeztet a kastély falában elhelyezett címeres-feliratos kő 1581-es évszámmal, s a birtokos, valamint nagybátyja nevének kezdőbetűivel. Az emeleten ma is látható 159l-es évszámú, az Alaghy-család címerét őrző szemöldökkő arra utal, hogy az építkezést — Mágóchy András halála után — az új tulajdonos: Alaghy Ferenc folytatta. Az ő nevéhez fűződik a kastély agrafitto festése is, amit a délkeleti saroktorony egyik ablak feletti timpononjában feltárt A. F. kezdőbetűs agrafitto díszítésű Alaghy címer bizonyít. Az utód: Alaghy Menyhért halála után — 1631-ben — örökösök híján visszaszáll a várkastély és a virágzó birtok a koronára. Az uralkodó rövidesen Sennyei Sándornak adományozza Pácint, s a kastély a család birtokában marad 1945-ig. Az ő nevükhöz fűződnek a XVIII. és XIX. századi — többszörös — átalakítások, melyek sajnos lényegesen átformálták az épület reneszánsz homlokzatát és a belsőben is komoly változásokat eszközöltek. A legbántóbb átalakítás a déli főhomlokzaton, szimmetrikus elrendezésben elhelyezett kettőzött bejárati kapu, amelyből tulajdonképpen csupán az egyik vezet a XIX. századi lépcsőhöz. A másik kapu funkció nélküli homlokzatdísz. A várfalakat is átalakították. Romantikus átalakítás a sarokbástyák pártázatos lezárása. A kastély főhomlokzata előtti zártság megszüntetésére a déli körítő-fal lebontásra került. 1962-1964. években helyreállítási munkák folytak, amelynek folytatása a jelenleg folyó helyreállítás és kutatás. Ezzel a rövid áttekintéssel megnyitom a tanácskozást, megígérve, hogy a megyei tanács részéről mindent megteszünk annak érdekében, hogy a helyreállítási munkálatok határidőre - 1984. december 3l-re - befejeződjenek. A tanács részéről a helyreállítás költségeinek 50%-át biztosítjuk. Bodrogközi Múzeumbaráti Kör-nek megalakulása alkalmából szívből kívánom, hogy munkájuk legyen eredményes, ápolják hagyományainkat, legyenek őrei műemlékeinknek, hogy mint bevezetőmben idéztem Vörösmarty szavait: „Emlékek nélkül nemzetnek híre csak árnyék"; ne legyünk árnyékok. MAJOROS LÁSZLÓ