A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS - E. Kovács László: Muharay Elemér és gömöri kapcsolatai

seben is tulajdonképp hagyományellenes kell legyen. Az új falunak valójában miben sem szabad különböznie a jó értelemben vett várostól. Határában megférnek a (szövetkezeti üzemek) a szövetkezeti feldolgozó üzemek, állattenyésztő, hizlaló telepek, benn színjátszás, a film háza, a kiállító helyiség, a hangversenyterem és a falumúzeum. Jut hely az önművelő köröknek, a szellemi lét fejlődését biztosító összejöveteleknek, ének- és zenekaroknak." Muharayt igen nyugtalanítja, hogy igen sokan „menekülnek" a faluból, mind a termelésben lévők, mind az értelmiségiek, szerinte végzetes arányban. Azokban a falvakban, ahol az értelmiségi ember közösségi érzetből, vagy akár hősi elszánásból vállalta a falut, — abból a faluból a népi ember menekülése sokkal, sokkal kisebb arányú volt. Muharay Elemér szerint az új falu új emberének, életének és szellemének sorsa, műveltségi állapotán múlik. Ezen keresztüljut el a közösségi élet tudatos vállalásáig. így lesz felelős egyede a nemzeti összesség és az emberiség nagy feladatait tudatosan magába foglaló tagja. 1940-ben jelent meg az igen nagy hatást gyakorló munkája, Magyar Játékszín címmel.

5 1943-ban előadást tartott a szárszói konferencián.

6 1943-ban falukönyvtár-mozgalmat indít, fiatalok számára. Elképzeléseit az Ifjúságunk c. lapban vitára bocsátja. Kéri olvasóit, hogy komoly értékkel bíró könyvek ajándékozásával is támogassák az akciót. Az első könyvtár elindítását a lap X. havi száma közli.

7 Az első falukönyvtárat a gömörszőlősi RKIE (Keresztyén Ifjúsági Egyesület) kapta. Muharay így indokolja: „A gömörszőlősieket a falukönyvtárak vitájában közzétett javaslataik, észrevételeik s ebből következtethető érdeklődésük érdemesítik erre." Tőlük — mint a könyvtár használóitól - azt kérte, hogy a forgalmazás közben nyert tapasztalataikat lapjában folyamatosan adják majd közre. Erre azonban nem került sor. A háborús események során a fiatalok közül sokan katonai szolgálatra vonultak be. Közben Muharay is megválik az Ifjúságunktól. A szerkesztés irányvonala, tartalma és bátor hangvétele miatt a cenzúra mind több kellemetlen meglepetésben részesíti. A szerkesztőcsere után a lap elszíntelenedik, olvasótábora igen megcsappan. A Muharay által szerkesztett két évfolyam értékes dokumentuma marad a falusi ifjúsági körökben és városi diákszervezetekben ez idő alatt folyó kulturális és hagyományápoló tevékenységnek. Szervezője és előadója az SDG és a Magyar Élet Könyvkiadó rendezésében tartott balatonszárszói irodalmi konferenciáknak, irányítója az ezek keretében tartott népijátékbemutatóknak.

8 Muharay azt vallotta, hogy a megújulás munkálóinak az ifjúság összefogására létrehozott szervezetek, egyesületek mindegyikében helyet kell keresniük, szerepet kell juttatni. Erre személyes példával is ösztönöz, részt vállalva ezek kultúréletének irányításából. 1943-ban módszertani kiadványt szerkeszt. Az ifjúsági vezető kultúrmunkája címmel,

9 melyben a hagyományok ápolásának gyakorlati tennivalóit ismerteti. A bevezetőben említettem, hogy Muharay sok szállal kötődött Gömörhöz. A Tornaiján megjelent Magyar Írás - melynek szerkesztője volt - a „Híd" szerepét töltötte be a hazai és a határon túli - csehszlovákiai, erdélyi és jugoszláviai - irodalombarátok között. Az Ifjúságunk című lapja 1932-ben Gömörből, Rozsnyóról indult s a X. évfolyammal vált hazai kiadvánnyá, hogy az egész magyar ifjúságot szolgálja. Ifjúsági falukönyvtár-mozgalmának első bázisa is gömöri falu volt. Kapcsolata a Gombaszögön táborozó regősökkel, a haladó vonalat képező Sarlósokkal, a kulturális seregszemlékre odaáramló fiatalsággal mindig szoros volt. A kínálkozó történelmi helyzetben a munkásmozgalom szolgálatába állt. A Békepárt tagjaként Kispesten ellenállási csoportot szervezett, melynek akciói siettették Budapest felszabadítását.

10 10 149