A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

VOLOGDAI TANULMÁNYOK - V. B. Liszicin: A Vologda Területi Múzeum

XVIII. századi gazdasági fejlődését szemléltetik, ezen belül az első manufaktúrák és üzemek megjelenését. A XIX. századot nyitó téma: a vologdaiak részvétele az 1812-es honvédő háborúban, a jobbágyparasztok helyzete. Az utolsó termekben a kapitalizmus időszakát látjuk: az áruviszonyok növekvő szerepét a mezőgazdaságban, a vaj- és lentermelés, továbbá a csipkeverés fejlődését, végül az első vasútépítéseket a vologdai kormányzóságban. A XIX. század végén, XX. század elején jöttek létre a hatalmas kapitalista vállalatok: a kraszavinói lenipari üzem, papírgyár Szokolban, a vologdai vasúti műhelycsarnokok stb. Érdekes összeállítás emlékezik meg azokról a vologdaiakról, akik sokat tettek az orosz tudomány és kultúra fejlesztése érdekében: N. J. Vegyenszkij fiziológusról, V. A. Giljarovszkij író—újságíróról, V. V. Verescsagin festőművészről. Az első orosz forradalom (1905 — 1907) éveiben az ipari munkások és a parasztság tevékenyen részt vett a forradalmi mozgalomban: az utolsó terem egy titkos nyomda tevékenységét mutatja be, valamint a munkások és parasztok részvételét a megmozdulásokban. A szovjet társadalom történetéről szóló részleg 11 teremben, 640 négyzetméteren mutatja be Vologda terület történetét a NOSZF-tól napjainkig. Olyan dokumentumokkal találkozhatunk itt, amelyek az első szovjetek létrehozásáról, a tanácshatalom megteremtésére folytatott harcról szólnak. Értékes kiállítási tárgy a korabeli vologdai Izvesztyija („Vologdai munkás- és katonaküldöttek szovjetjének Hírlapja") első száma és a „Juza" betűtávírógép, amelyen a pétervári forradalom győzelméről szóló közleményt és a szovjethatalom első dekrétumait vették Vologdában. Az intervenció és a polgárháború idejéből származó legfontosabb dokumentumok Lenin Vologdába küldött 1918-as táviratai, amelyek jelzik, hogy a forradalom vezére milyen nagy figyelmet szentelt az északi országvég védelmének. Fotók és más dokumentumok láttatják az első ötéves tervek nagy építkezéseit, így pl. az „Északi kommunár" üzem és egy üveggyár munkálatait, továbbá a sztahanovista mozgalmat, a kolhozrendszer győzelmét, a kultúra fejlődését területünkön. A tárgyi emlékek közül érdekesek még a 20—30-as évek zászlói, a vologdai csipkék, nyírfafaragások és az „Északi ezüstvésnökök" szövetkezetének készítményei. A Nagy Honvédő Háború idején Vologda terület dolgozói is méltóan kivették részüket az ellenség fölötti győzelem kivívásában. Az itt élő emberek közül 150-en kapták meg a „Szovjetunió hőse", 22-en pedig a Dicsőségrend kitüntetések valamelyikét. A kiállítás nyomon követi a vologdaiak részvételét Moszkva, Leningrád védelmében, a fasiszta csapatok szétzúzásában Sztálingrádnál, Kurszknál, részvételüket a Dnyeperen való átkelésnél, Berlin ostrománál és bevételében. Érdekes gyűjtemény mesél szűkebb hazánk szülöttéről, a Szovjetunió marsalljáról, I. Sz. Konyevről, a kiváló hadvezérről. A következő 3 terem Vologda terület aktív szerepét bizonyítja a népgazdaság helyreállításában és a szocializmus építésének befejező szakaszában. Nagy figyelmet fordít a faipar fejlődésének és a Cserepoveci Kohászati Üzem építésének. Érdekes anyag tárja elénk a vezető mezőgazdasági ágazatok, az állattenyésztés és a lentermesztés fejlődését. Érdekesek azok a múzeumi darabok is, amelyek a tudomány és kultúra kiválóságaival ismertetnek meg, így pl. nagy gyűjteményt szenteltek a rendezők a híres repülőgép-tervezőnek, a „Szocialista munka hőse" háromszoros kitüntetettjének, Sz. V. Iljusinnak — bemutatva IL—2, IL-4, IL—18, IL—62-es modelljeit is. E kiállítási részleget a „Vidékünk a fejlett szocializmus időszakában" téma zárja, amely érzékelteti a párt vezető szerepét az új társadalom építésében, bemutatja az SZKP kongresszusait, az ipar, mezőgazdaság és a kultúra mai fejlődését. Érdekes összeállítás látható P. I. Beljájev űrhajósról, a Szovjetunió hőséről, aki ugyancsak szűkebb pátriánk