A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS - Halász Péter: A Honismereti mozgalom Magyarországon

Pedig a Honismereti mozgalom a hetvenes években már régen nem önmagát kereste, hanem egyre sokrétűbbé válva a lehetőségeit kutatta. 1974-ben az MSZMP KB közművelődési határozata elismeréssel szólt a honismereti szakkörökről és a helytörténeti kutatásokról. Hasonlóan fontos állomása volt mozgal­munknak, amikor az 1976. évi V. törvény a közművelődési könyvtárak, múzeumok, levél­tárak, művelődési otthonok feladatává tette a Honismereti mozgalom támogatását. A mozgalom tehát szervesen illeszkedik az egységes hazai közművelődésbe. Mutatja ezt az Országos Közművelődési Tanács Elnökségének 1977. évi állásfoglalása a honismereti mun­ka tapasztalatairól és továbbfejlesztéséről. ,,A honismeret a közoktatás, a közművelődés, a tudományos, irodalmi és művészeti élet, a termelőmunka minden területén, valamint a társadalmi szervezetek és mozgalmak keretében folyó, vagy kialakítható tömegpolitikai­közművelődési tevékenység a helyi kötődés, a nemzeti önismeret, a szocialista tudat elmé­lyítésére, a közös kultúra, haladó hagyományaink ápolására, az alkotó szocialista hazafiság, a nemzetköziség érzésének fejlesztésére. A Honismereti mozgalom a társadalom minden tagját segíteni kívánja — érdeklődési köre szerint - a szülőföld, a lakókörzet, a munkahely múltjának, jelenének jobb, teljesebb megismerésében, képességei közhasznú kibontakoz­tatásában, közösségre találásában." A meghatározás jól mutatja, hogy a mozgalom olyan, meglehetősen tág keret, amely igen alkalmatos arra, hogy azt ki-ki a maga képére alakítsa, — Németh László szavaival — „magyar szorgalommal telemézelje". 4. Annak a sokrétű, széles társadalmi alapokon nyugvó, világos eszmeiségű Honis­mereti mozgalomnak, amely a hetvenes évek második felére kialakult és amelynek ma is részesei vagyunk, legfontosabb ismérvei a következők: Mindenekelőtt nem tudomány, még csak nem is tudományág, hanem mozgalom. A különböző szaktudományokkal szoros kapcsolatot tart azonban, kölcsönösen segítik egymást. A mozgalom - Formájában alulról építkező, így területi szervei, ágazatai önállóak, szervezeti for­mái változatosak, minden esetben a helyi szervezeti egységek önkéntes munkájára épül­nek. A mozgalomban egységes, központi irányítás nem érvényesül, ilyen törekvés nincs is, egyedüli eszköze a meggyőzés. Lazán összefüggő, de mégis egységes mozgalommá a haza­szeretet és művelődéspolitikánk, valamint a nemzeti egységet, a párt szövetségi politikáját megtestesítő Hazafias Népfront politikai-mozgalmi munkája ötvözi. Az „alulról építkező" forma egyben azt is jelenti, hogy aktivistái többnyire önzetlenül, vagy majdnem önzet­lenül dolgoznak, rendszerint nem a honismeretből, hanem a honismeretért élnek. Ennek lényegét egyik kiváló néprajzi gyűjtőnk úgy fogalmazta meg, hogy „mi ezt akkor is csinál­nánk, ha megtiltanák nekünk". - Tartalmában szerteágazó, támogat „minden olyan tervszerű tömegmozgalmi, fő­leg kollektív tevékenységet, törekvést, amely erősíti a szülőföldhöz, a lakóhelyhez, a táj­hoz, s mindezeken keresztül a néphez, a hazához való kötődést." - Feladatában pedig tudomány segítő, az emberi életnek tartalmat adó, a tényleges demokratizmust elmélyítő, történeti tudatot, ha úgy tetszik: a magyarságtudatot erősítő mozgalom. Ezért a Honismereti mozgalom nem nélkülözheti a szaktudományok, a tudo­mányos intézmények folyamatos segítségét, enélkül ösztönös, sőt dilettáns tevékenységgé válna. A tudomány munkásaitól várjuk a szakfeladatok meghatározását, a tudományt segí­tő akciók kezdeményezését, a módszertani útmutatást, a tevékenység szakmai színvona­lának emelését. A történeti és a nemzeti tudat erősítésére pedig különösen nagy szüksé­günk van napjainkban, amikor a történelem úgynevezett deheroizálásának — akadna rá talán pontosabb szó is — kóros tünetei, elsősorban a nemzeti identitás zavarai életünknek úgyszólván minden területén nyomot hagytak, nem csak történelemkönyveink eltorzítá­sával, de közéletünkben, közgondolkodásunkban is. Igen nagy szükségünk van rá, amikor a magyar ifjúsággal ezelőtt több mint tíz esztendeje megeshetett az a szégyen, hogy kide-

Next

/
Thumbnails
Contents