A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Balázs Géza: A cserépfalui díszes fafaragó korszak vége

hosszú, ezzel ettek régen a lakodalomban); d) ételbe való kavarókanál (kb. 50 cm-es); e) lekvárkavaró, zsírkavaró kanál (1 méteres is lehet); f) díszes, faragott fakanál (búcsúfiának). A fakanál első, archaikusabb típusa nyomtalanul eltűnt Cserépfaluban. Ma már a kamrából, padlásról is nehezen halásznak elő ilyen tárgyat. Az egysíkú, az egész országban általános rántáskavaró kanalat készítik továbbra is Cserépfaluban. Saját használatra faragják az 1 méteres fejszenyelet és a félméteres baltanyelet. Régebben eladásra is készült csákánynyél. Az Alföldre 1 m 30 cm-es nagyságban, hegyvidékre lm 10 cm-es nagyságban szállították. Cserépfaluban a nyél felől, föntről ütik föl (csúsztatják) a fejsze, csákány fejét, az Alföldön pedig alulról ékelnek. A tórusnak nevezett nagy gereblyét ma is használják a szénatakarásnál, de főleg saját használatra készítik. A faragóemberek különféle asztalosmunkákat is felvállaltak. Készítettek például malacvályúkat (malacválló) is. Ezek 1 m-es, 1,20 m-es nagyságban készültek. Készítettek 4 m hosszúságú itatóvályúkat is a közös kutakhoz. Ezek deszkavályúk voltak. A rönkvá7. kép. „Dézsa" faragott díszítéssel 6. kép. Sulyok 5. kép. Fakanál