A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

VOLOGDAI TANULMÁNYOK - V. B. Liszicin: A Vologda Területi Múzeum

A Joszif-szárnyépület (1764-1769) afféle kétemeletes palota, amely gazdagon díszített barokk pompájával tűnik ki. A fontosabbik második szinten kaptak helyet a dísztermek és az érsek lakosztálya. A XVIII. század 90-es éveinek közepén féloszlopos megoldású, kupolatetővel ellátott lépcsőházzal toldották meg, amelyet építészetileg díszes főbejáratként alakítottak ki. A Feltámadás-templom (1772-1776) a volt főpapi udvar területére vezető korszerű bejárat mellett áll. Meleg templom lévén, itt tartották az istentiszteleteket a téli időszakban, mikor a Szofija-székesegyház zárva volt. 1672 és 1674 között az érseki rezidenciát saroktornyokkal tagolt magas kőfallal vették körül.

7 A rezidencia bejárata mellett áll az épületegyüttes legfiatalabb tagja: a Szoftjatemplom harangtornya (1869-1870). Akorábbi sátor alakú XVIII. századi harangtornyot V. N. Sildnyeht kormányzósági építész neogótikus stílusban építette át felhasználva a régi orosz architektúra elemeit is. A 78,5 méter magas harangtoronyban jónéhány XVII. századi harang van, amelyek jellegzetes korabeli neveket kaptak: „Óraharang", „Vízhozó", „Nagy hattyú" stb. 1870-ben a Butenop-fivérek készítette svájci órával szerelték föl a tornyot.

8 A Vologda; kreml — a volt érseki rezidencia — városunk legszebb és legrégebbi műemlékkomplexuma, és mindmáig a város szerkezeti középpontjának számít. Ebben kapott helyet a Vologda Területi Tájmúzeum. Múzeumunk Vologda terület jelentős kulturális centruma. 133 fős kollektívájában 53 tudományos munkatárs dolgozik, közülük négyen kapták meg az „OSZSZSZK kiváló kultúrmunkása" magas kitüntetést. Van 7 tudományos osztályunk, 3 filiálénk, s folyamatban van újabb háromnak a kialakítása.

9 Természetrajzi részlegünk kiállítási anyaga 8 teremben látható, a múzeum alapterületéből 400 négyzetmétert foglal el. Megismerteti látogatóinkkal annak az erdős zónának a természeti sajátosságait, amelyen Vologda terület fekszik. „Megyénk" 145,7 ezer négyzetkilométer területű, közigazgatásilag 26 járásra oszlik, 15 városra és 11 városi jellegű települése van. - Az első terem anyaga a következő tematika szerint tagolódik: földrajzi fekvés, földtörténeti és ásványkincsek, domborzati viszonyok, éghajlat és fenológia, vízrajz, talajfajták. A következő 6 terem a növény- és állatvilágot, az utolsó pedig területünk rovarvilágát tárja elénk. A részleg munkatársai most dolgoznak a kiállítási anyag átrendezési tervén, amelynek „vörös fonala" a természetvédelem és a természet ésszerű felhasználásának gondolata. A szovjet kor előtti történelemmel foglalkozó részlegünk kiállítási anyaga a vidék történetét a legrégibb időktől a februári orosz polgári demokratikus forradalomig követi nyomon 10 teremben, 417 négyzetméteren mutatva be a tárgyi és szellemi kultúra mintegy 3000 hiteles emlékét. A régészeti leletek arról tudósítanak, hogy a kőkorszakban (mezolit, neolit, i. e. 7000-3000) miként népesült be a táj, hogyan alakult ki a finnugor törzsek etnikai közössége (így a csudj és minden bjelozer törzsé az i. sz. I. évezredben), s miképpen foglalták el a szlávok ezt a vidéket az i. sz. IX—XIII. században. Sok anyag szól az egykori Oroszország egyik legrégibb városáról, Bjelozerről. Itt láthatóak a limonit-kohászat fejlődéséről és a kovácsmesterségről szóló tárgyak csakúgy, mint az ötvösművészet, fazekasság vagy épp a halászat és a mezőgazdaság fejlődését érzékeltető anyagok is. A XV. században az egész vidék az egységes orosz állam része lett, ami lehetővé tette a táj gazdasági és kulturális fejlődését. A XVI—XVII. században Vologda, Totjma, Velikij Usztjug az orosz állam jelentős kereskedelmi központjaivá válnak. Észak lesz a sólepárlás és kézműves ipar egyik legnagyobb központja. A következő terembeli tárgyak a terület