A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Bődi Erzsébet: Adatok Szirénfalva és Csicser népi táplálkozásához

20. Csupor Tibor: A táplálkozás paradoxonai. Budapest, 1979. 21. Számos tanulmányt és több könyvet írtak már a kovászos és a kovásztalan kenyérről. Kisbán Eszter: A táplálkozás vizsgálatának negyedszázada Magyarországon (1951 — 1976). Dissertationes EthnographicaeII. (Szerk.: Tálasi István) Budapest, 1976-78. 152-203. 22. Az egyik szirénfalvi adatközlő szavait idéztük. 23. Vö.: Kisbán Eszter: i. m. 1978. 73. 24. Stoliőna, Rastislava és Markus*, Michal térképre vetítették a Szlovákiában a századfordulótól használatos erjesztőanyagokat. A térképük szerint Kelet-Szlovákiában a kvas-kovász és a komló használata a jellemző. Stotiïna i. m. 4. kart. 25. Ellentétben a magyarországi gyakorlattal. Vö.: Bődi i. m. 1981. 152. 26. A domó jelentését nem ismerik. 27. MarkuS Michal kutatásai szerint azokon a területeken ízesítik köménymaggal, rafcűval a kenyeret, ahol a kenyér alapanyaga nagy általánosságban árpaliszt volt. Stoliína i. m. 5. térkép. 28. ^4 pászka szó fehérbélű, ünnepi kalácsot jelent, mindkét faluban. Az északkeleti szomszédoknál paskanak a közönséges kenyeret nevezik. Ünnepi étellé akkor válik, ha megszentelik. 29. Vö.: Magyar Néprajzi Lexikon IV. kötet Budapest, 1981. 30. Vö.: Balassa Iván-Ortutay Gyula: Magyar néprajz. Budapest, 1979. 279. 31. Vö.: Kisbán Eszter: i. m. (1968) 68., Markus i. m. (1969). 510. 32. Vö.: Ecsedi István: A debreceni és a tiszántúli magyar ember táplálkozása. Debrecen, 1935. 33. Vö.: Magyar Néprajzi Lexikon II. kötet Budapest, 1979. 34. Zempléni változata a pipiske. 35. Erről a kérdésről összefoglalásban számol be: Bődi Erzsébet Ethnocultural Connections between Hungarians, Slovaks and Poles as Reflected through a Popular Dish. Műveltség és Hagyomány XX. Ethnographica et Folkloristica Carpathica 2. 89-105.