A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 22. (Miskolc, 1984)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Cseri Miklós: Településnéprajzi adatok a Szuha-völgyből

A nemesi földmonopólium, az igaerő kizárólagos birtoklása, a társadalmi konvenciók felszámolása után erőteljes nivellálódás indult meg a falvak társadalmában, s ez igen rövid idő alatt kihatott a településszerkezetre is. így érthető, hogy a dolgozatban bemutatott különbségek lényegében már csak az emlékezetben ül. a forrásokban figyelhetők meg. CSERI MIKLÓS JEGYZETEK l.Ila Bálint: Gömör megye. I-IV. k. Budapest, 1969. részletesen lásd Szuhafőről: IV. k. 107-109-, Zádorfalváról: IV. k. 190-192., Alsószuháról: IV. k. 50-53. 2. Danyi Dezső-Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás. 1784—87. Budapest, 1960. 53. és 59. 3. Lajos Árpád: Nemesek és partiak Szuhafőn. Borsodi kismonográfiák 8. Miskolc, 1979. 4. Lajos Árpád: i. m. 16—17. 5. Az egyes telepüiésnéprajzi terminológiákhoz lásd: Barabás Jenő- Gillyén Nándor: Vezérfonal népi építkezésünk kutatásához. Budapest. 1979. 6. Bakó Ferenc: Mikófalva. Adatok a magyar csűrös4certes települések ismeretéhez. EMÉ. III. 1965. 242. Selmeczi Kovács Attila: Csűrös építkezés és gazdálkodás Észak-Magyarországon. Mü. és H. XVIII. Debrecen, 1978. 8. 7. IIa Bálint: i. m. IV. k. 190-192. 8. IIa Bálint: i. m. IV. k. 50-53. 9. Szerk.: Borovszky Samu: Gömör-Kishont vármegye. In. Magyarország városai és vármegyéi. Budapest, é. n. 164-165. 10. Szerk.: Borovszky Samu: i. m. 175. 11. Hasonló eredetű és megjelenésű különbségeket fedezhetünk fel a Szuha-völgy településeinek népi építkezésében és lakáskultúrájában is. Ehhez lásd: Cseri Miklós: Adatok Szuhafő népi építkezéséhez. HomKözl. 19. 1981.50-58. Cseri Miklós: Népi lakáskultúra

1 a Szuha-patak völgyében. HomÉvk. XXI. 1982. 259-280.