A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Tóth Péter: Borsodi és miskolci ötvösök mesterjegyei 1820-ból

2. kép. Az ötvösök kézjegyei és a mesterjegyes lapocskák kartonon tíz ezüstlapocska sorakozik, rajtuk az ötvösök mesterjegye és próbabélyege mellettük pedig a saját kezű aláírása. A szolgabíró jelentése részletesebb az előzőeknél Megtudjuk belőle, hogy csak Miskolcon voltak ötvösök, a járás többi mezővárosában és helységében nem. Szemléletes képet fest az ötvösök és más iparosok helyzetéről is: ,,. . . Ennek alázatos jelentése mellett bátorkodunk a tekintetes nemes vármegye eleiben előadni azt is, hogy ezen ötvösök között ollyanok is találtatnak, akik czéhben sehol bevétetve nintsennek, 's tsak kevés ideig legénséget űzvén, Miskóltz várossában letelepedtek, 's űzik mesterségeket, 's tartani lehet tőllök, hogy munkájok hibás, *s netalán a' próbát alább való ezüstre is verik, mint sem magában az ezüst értéke mutatná. Sőtt némelly girtlerek is, nevezetessen az ifjú Saltzer ezüstből dolgozik ('s amint bejelentetett, de világosságra nem hozattathatott) a' 10 próbásnál alább való ezüstre 13 próbát ütött; hogy az illyetén tsalárdságok elhárítassanak, szükségesnek vélnénk őket arra kötelezni, hogy czéhet állítani igyekeznének, és az,