A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Németh Györgyi: Sárospataki manumittáló levél 1618-ból

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK Sárospataki manumittáló levél 1618-ból A Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Adattárában külön egységet képeznek a Kriston-család iratai. Az iratok 1972-ben kerültek a múzeumba Szikszóról. A gyűjtemény átadója Kriston Pál, aki a családi iratok utolsó kezelője volt. A család történetét a XVII. századtól követhetjük nyomon. Nemességüket III. Ferdinándtól kapták az 1656. március 8-án kelt nemesi levéllel.

1 Az 1340-es évtől folyamatosan összegyűjtött anyagban található Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna 1618-as keltezésű manumittáló levele. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna 1616-ban kötött házasságot. Házasságuk során sokszorosára növekedtek családi birtokaik. Már idősebb Rákóczi Zsigmond fejedelem (Rákóczi György édesapja) - aki Bocskai halála után került Erdély élére - nagy vagyonhoz és befolyáshoz jutott három házassága, hadi sikerei, s a kor legbiztosabb vagyonszerzési módja — a pereskedések - következtében.

2 Halálakor hat uradalmat hagyott hátra. Rákóczi Zsigmond fejedelemnek az volt „a törekvése, hogy gazdasági felemelkedését a Lengyelország felé irányuló borkereskedelemre . . . alapozza." Ez ,,egy évszázadra családja gazdasági vonalvezetésének gerincévé vált."

3 Lorántffy Zsuzsanna édesapja, Lorántffy Mihály ,,a felvidék leggazdagabb dynastái közé tartozott."

4 Lorántffy Zsuzsanna magával vitte házasságába „anyjának, Zeleméri Kamarás Borbálának a hatalmas Dobó-hagyatékból származó birtokait is."

5 Rákóczi György fejedelemségének első hat éve a hatalma megtartásáért és megerősítéséért vívott küzdelemben telt el, amelynek fő célkitűzése a Bethlen-család jószágainak megszerzése volt. Ennek a küzdelemnek a sikerét az 1636-os nagyszalontai győzelem pecsételte meg. Rákóczi birtokszerzéseinek az 1637-44 közötti szakasza bizonyult a legeredményesebbnek, mely „erdélyi magánbirtokának tulajdonképpeni kialakítása is."

6 Az 1645-ös linzi béke pedig feltette a koronát a Rákócziak birtokszerzési elképzeléseire. Nemcsak a Hegyalja, hanem az egész ország leghatalmasabb földbirtokosa lett a Rákóczicsalád. Rákóczi György magánbirtokainak gyarapítása mellett jóval kevesebb figyelmet fordított a fiskalitások növelésére. Ennek oka, hogy Rákóczi összekapcsolta Erdély, s családja sorsát. Politikai céljainak megvalósításához dinasztiát akart alapítani, s ezt magánföldesúri tekintélyével kívánta megalapozni, mivel a fiskális uradalmak önmagukban nem biztosították a „kizárólagos fejedelmi hatalmat."

7 Rákóczi György különösen nagy hangsúlyt helyezett a birtokain folyó gazdálkodásra. Feleségével együtt irányították uradalmaikat, személyes kapcsolatban állottak gazdatisztjeikkel.

8 Az eltelt évszázadok pusztításai ellenére még mindig bőven állnak rendelkezésünkre olyan gazdasági iratok, amelyek tőlük származnak. Ezeknek egyik példánya ez az 1618-ból származó manumittáló levél, melynek szöveghű tartalma a következő.