A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

RÉGÉSZETI ÉS MŰEMLÉKVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A rásonysápberencsi református templom

több ónedény érdemel említést, így az 1649-ből származó óntányér, az 1680. évbeli ónkupa stb. A templom mögött (keletre) régi, úgynevezett „zsidó" temető, XVIII. századi sírokkal. A körítőfal és árok vonulatának nyomai még kivehetők. A templom előtt — délnyugatra — áll a Farkasfalvi Farkas kripta, címerrel. Északnyugatra feküdt a Csorna-kripta, azonban azt az 1960-as években rongált állapota miatt lebontották. A Farkas-kripta mellett a szabadban, bozóttal már benőve található egy címeres, szimbolikus kőkoporsó. Hossza kb. 150 cm, magassága 40 cm. A koporsó fejéhez a ragyolci Csorna-család dombormívű címerét faragták, a lábánál két keresztbe helyezett csont van kifaragva. A koporsó tetején alig olvasható felírás:

33 „1828. évben Szent György hava 2.án". Egyik oldalán két sor felirat. (A második sor első vagy első két szava a májusfa benövés miatt nem olvasható le.) „JÁMBOR HA VÁGYSZ TUDNI KI FEKSZIK EZ ALATT NEMES VÉR AKI NEGYVEN HETET HALADT" a másik oldal szövege: „E GYÁSZ EMLÉKKÖVET ITT AZOK EMELEK AKIK CSOMA SÁMUELT KÖZELRŐL ÖLELEK" A kőkoporsóról 1954-ben készült felvételt 17. sz. képünk mutatja be. A koporsó ma már jobban be van nőve és betűi még kevésbé olvashatók. A domboldalon épült templomtól északnyugatra, alacsonyabb szinten található a tanulmány elején említett kúria-épület, melyet 19. sz. képünk szerint ismertetünk. Állapota ma is rongált, fokozott védelmet, karbantartást igényelne. A műemléki jegyzékek mindkét hajdani tulajdonoscsaládot említik, a birtoklás sorrendjében. A kúriát a Csorna-család építtette a XVIII. sz. második felében. S végül vessünk néhány pillantást a néhány száz méterrel északabbra, a falun belül fekvő négyzetes alaprajzú, toronyszerű építményre, melynek emelete visszaugró kisebb négyzet alaprajzú, felül oldalanként 2—2 íves záródású nyílással. Az építményt gúla alakú toronysisak zárja le. A harangtornyot a 18. számú felvételen mutatom be. Bízom abban, hogy a terjedelmében korlátozott és éppen ezért értékelésekben és következtetésekben szűkre szabott adatközléseim és a különböző időszakokban készített fényképfelvételek a történeti és építészeti értékeink iránt érdeklődők figyelmét felkeltik, s a belföldi turizmus növekedése is elősegíti, hogy a Cserehátnak ezt az eldugott, de gazdag történelmi múltról tanúskodó települését sokan felkeresik, s lesznek olyanok is, akik az ismertetett építmények és műértékek fokozott védelméhez, a teljes mértékű helyreállításhoz szükséges segítséget megadják. Joó Tibor JEGYZETEK 1. A Magyar Népköztársaság Helységnévtára. Bp. 1973. 678. 2. Borsod megyei Tanácsi Tervező' Vállalat: 041/82. törzsszámú tervdokumentáció. 3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc megyei jogú város műemlékjegyzéke. Bp. 1964. 4. Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. Bp. 1961. II. 241. 5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye műemlékjegyzéke. Bp. 1976.