A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

RÉGÉSZETI ÉS MŰEMLÉKVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A rásonysápberencsi református templom

6. kép. Az északi oldal nyugati szakaszának 7. kép. A déli oldal az ablakok kibontása kvádersorai, s téglafalazata közben második szakaszban (tehát a XIII. században) épített hajóbővítés déli oldalfala, amely mindössze 50 cm vastagságú. Az itt befalazott déli kapu magassága 2,50 m, szélessége 1,41 m volt. A nyugati oszlopbélletes kapu legkisebb ívének magassága 2,00 m, legkisebb szélessége 1,06 m volt. A régi hajórész belső méretei: szélesség a nyugati oldalon 5,47 m, a keleti oldalon 5,35 m; a hosszúság a déli oldalon' 7,20 m, az északi oldalon 7,50 m. Az újabb hajórész nyugati szélessége 5,67 m, keleti oldalon 5,62 m, hosszúsága a déli oldalon 7,50, az északi oldalon 7,55 m. A szentély belső legnagyobb szélessége 4,70 m, hosszúsága pedig 3,90 m. A diadalív nyílásszélessége: 3,88 m. A középkor két egymást követő századában egymás mögött (kelet felé való hosszabbítással) kialakított és alaprajzilag azonos megoldásúként megmaradt templomunk kevés ismeretes, mert például a hidegségi hajótoldások a XIX. és XX. században következtek be. Rakacaszendnél vagy Zalaszántónál észak-déli elhelyezkedésűek az újabb templomi terek, Felsődörgicsénél nyugat felé bővítettek, majd a déli oldalhoz építették az újat.

1 2 Az első rásonyi templom — feltehetőleg félköríves — korábbi apszisának nyomát régészeti feltárás bizonyára megtalálná. Az építéstörténeti adatok rögzítése és megvilágítása érdekében foglalkoznunk kell a településre, a helységeket birtokló családokra, s a helyi egyházközségekre vonatkozóan ismert adatokkal is. Ez a környék már az ősi időkben is lakott volt. Kelta, római és népvándorlás kori lelőhelyek vannak a környéken.

1 3 „Rásony, melynek halmából vastárgyak, úm. zabola, kengyel stb. találtattak", a monaji halom, mely a berencsi szőlők délnyugati sarkánál, a monaji gazdák legelőjén, a vendégi tetőtől Aszalóig húzódó dombláncolat egyik magaslatán terül el. „I—

III. századi leletek (jazig), ősmagyar temetkezés". Rásony már a XIV. század elején szerepel okleveleinkben. így: 1302-ben a jánoki urada-