A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 21. (Miskolc, 1983)

ORSZÁGOS ÜVEGTÖRTÉNETI TANÁCSKOZÁS - Veres László: Az üvegtörténeti kutatások helyzete Magyarországon

átfogó kiállítások készítésére. Óriási jelentőségű volt az Iparművészeti Múzeum 1961-ben megnyílt Az üveg művészete c. kiállítása, amelynek hatására később kisebb időhatárok és tájegységek üvegművességét bemutató tárlatok születtek. Ezek közül talán a parádi, a zempléni és a bükki üveghuták történetét bemutató kiállítások voltak a legjelentősebbek.

4 A tudományos kutató- és feldolgozó munka sem tudta kiküszöbölni azokat a problémákat, amelyek múzeumaink gyűjteménygyarapító és kiállításrendező tevékenysége során jelentkeztek. A magyar üvegkészítés történetét bemutató monografikus feldolgozások és egyéb jelentős munkák, tanulmányok születése szinte a gyűjteménygyarapítás irányultságának változásaival, illetve a jelentős üvegművészeti kiállításokkal szinkronban szulettek. Véleményünk szerint ez természetes is, hiszen az üvegtörténet egy olyan tudományágat képvisel ipartörténetünkben, ahol talán a legjobban fonódik össze a tárgy és az elméleti kutatás. A magyar üvegipar útkeresésének időszakában, a ngy kísérletezés Giergl Henrik, Pantotsek Leo Valentin és Sovánka István nevével fémjelzett időszakában szulettek meg az első üvegiparunk történetével foglalkozó monografikus feldolgozások, Telkes Simon, Bárdos József munkái.

5 A millenniumi kiállításoknak és a magyar iparművészet átfogó bemutatását célzó munkáknak köszönhető az, hogy az előbb említett feldolgozásokat követően, 1896-ban elkészülhetett az első üvegmúvészeti emlékeinket számba vevő, szakszerű és igen értékes tanulmány, Wartha Vince: Az üveg című dolgozata, amelyet igen jól kiegészít Divald Kornél 1912-ben megjelent írása. A két tanulmány bő ismereteket nyújt az üvegről, mint iparművészeti produktumról, feltárja azokat a magyar és egyetemes összefüggéseket, amelyeket az adott korszak szintjén tudni lehetett.

6 Már ebben az időszakban is felmerült az a gondolat, hogy az iparművészeti alkotásoknak minősülő üvegtárgyak mellett fontos lenne a rusztikus népüvegek gyűjtése is és a legkorábbi, elsősorban régészeti feltárásokból, leletmentésekből származó korai magyar üveganyag számbavétele és feldolgozása. Ezt a munkát Höllrigl József szándékozott elvégezni, de a Magyar Művészet hasábjain 1934-ben megjelent Régi magyar üvegek c. tanulmánya arról győz meg bennünket, hogy ekkor még az igen kevés tárgyi emlék nem szolgáltathatott lehetőséget nagyobb horderejű megállapítások levonására az üveggyártásunk kezdeteiről.

7 Az üvegtörténeti kutatások újabb monográfiákat eredményező korszaka Bárdos, Telkes, Wartha és Divald munkáinak megjelenése után, csak egy hosszabb szünet után következett be. A sort Sághelyi Lajos 1938-ban megjelente magyar üvegesipar története c. munkája nyitotta meg, amelyet 1940-ben Hivert Dezső Üvegipar, üveggyártás, és 1943ban Gurmai Mihály: Az üveg c. monográfiája követett. Sajnos ezek a munkák sem módszerükben, sem adataikban nem hoztak újat, ezek a feldolgozások forrásaik, adataik tekintetében megegyeznek Telkes Simon munkájával.

8 1886, vagyis az első magyar üvegtörténeti munka megjelenése és 1943 közötti időszakban, amikor a korábban említett szerzők munkáik készítése során monografikus igénnyel léptek fel, természetesen született néhány kisebb-nagyobb tanulmány is. Ezek azonban nem tekinthetők rendszeres feldolgozásoknak, hanem egy-egy véletlenül megtalált adat közlésére épülnek. E részletkutatási eredmények elsősorban a gazdaságtörténészeknek, Tagányi Károlynak, Kárffy Ödönnek, a régész Kemény Lajosnak, és a közismert művelődéstörténésznek, Takáts Sándornak köszönhetők.

9 Az ő adatközléseikből derült ki először, hogy igen sok kis üveghuta működhetett az elmúlt századok során hazánk területén, s minden valószínűség szerint hinni lehet azoknak az adatközléseknek, amelyek a XVIII XIX. századi latin, német és magyar nyelvű statisztikai és geográfiai munkákban rendszeresen előfordulnak.

10 Takáts Sándor, Tagányi Károly és Kárffy Ödön részletkutatási eredményeinek fontos szerepe lehet abban, hogy az elmúlt évtizedekben megkezdődött az egyes üveghuták és üvegkészítő központok teljes történetének feltárása.