A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Bődi Erzsébet: Sztrapacska. Egy felvidéki étel néprajzi vizsgálata

3. kép. Pirított vajjal leöntik a kifőtt tésztát. Szirénfalva (Ptruksa, Ungvidék). Bődi E. felv. 1981. 4. kép. A sztrapacska (Ptruksa, Ungvidék). Bődi E. felv. 1981. A gazdasági viszonyokon túl szlovák, ukrán népi kultúra hatásával és a vizsgált területen élő szláv nemzetiségek közvetítésével is kell számolnunk. Az étel helyi és irodalmi nevei közül

14 a sztrapacska, vagy megváltozott helyi alakja a trapacska keleti szlovák és ukrán jövevényszavunk, a sztrapat = szaggat igéből származik. A népi műveltségben még nem nagy területen ismert szavunk, de már Magyarországon nem köthető csak az ukrán telepes falvak nyelvjárásához. A haluska és galuska szavak leggyakrabban jelzővel együtt jelölik a vizsgált ételféleséget: krumpjany, krumpjane haluski, csírásgaluska, töviskesgaluska. A haluska és a galuska más összetételű (csak lisztből) és néhol más technikával (nem keveréssel, hanem gyúrással) készült tésztát is jelöl. A galuska szavunk általánosan ismert. Kultúrtörténetéből következik, hogy egy régebbi kultúrelemmel terjedt el és vált szókincsünk egyik általánosan használt terminológiájává. A galuska szótörténeti vizsgálata lengyel eredetre utal és a szó terjedési góca a történeti magyar nyelvterülettel szomszédos lengyel—szlovák—ukrán nyelvterület lehetett. Ma már etnikumhoz semmiképp nem köthető. A galuskának a haluska tájszó változata etimológiáikig a galuska szóhoz kapcsolódik ugyan, de a nyelvészek már szlovák eredetnek tartják a magyar nyelvben és mint az alábbiakban kiderül, a mai napig is köthető etnikumhoz. A nyögvenyelö és a csírásgaluska szavakkal a magyar nép a felhasznált őrlemény minőségét kívánta jelölni. Azokon a vidékeinken fordul elő, hol szlovákok és ukránok is laknak, vagy közvetlen szomszédosak velük. A népi terminológiák közül a verdi csak a szlovák telepes Serényfalván ismert. Kizárólag az általunk vizsgált ételt jelöli. Etimológiailag összefügg a Vierding német, wierdunk lengyel, verdunk cseh szavakkal, melyek a régi nyelvben osztást, aprítást, szaggatást jelentettek.

1

'

5 Serényfalvával szomszédos magyar falvakban nem használják a verdi szót, bár néhol tudják a jelentését. A környéken a sztrapacska és a haluska kifejezések általánosak. A verdi szó a falu nyelvén kívül tehát nem terjedt el, s a serényfalvi közösség elmagyarosodásával várható, hogy ez a kifejezés is feledésbe megy, helyette a haluskát vagy a sztrapacskát ismerik csak. A főtt tészták technológiájának a földrajzi