A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Nagy József András: Anyaghasználat a Bükkalja építőgyakorlatában

7. kép. Kemence belsejéről készített fénykép. Szomolya, Kossuth u. 53. molyán a kemence padja, és a szabadkémény boltozása is. A többi községben is kemény kőből boltozták a szabadkéményeket. Az anyagok megmunkálási helyét tekintve bizonyos munkamegosztást figyelhetünk meg a területen. A Bükkalja északi, a sűrű erdőkhöz közelebbi falvaiban az erdőhöz kötődő foglalkozások terjedtek el (fafaragás, mészégetés), míg a délebbi községek a kő feldolgozására specializálódtak. Fontos kőfaragó központ vol! a Bükkalja, Novaj, Bogács és Sály.

15 Szomolya is a kőfaragó községek közé tartozott. A kőfaragásnak két fő ágát lehet a területen megkülönböztetni. Az egyik olyan elemek faragását végzi, melyek főleg díszítő szerepet játszanak az épületeken, a másik ágba a kő berendezési tárgyak készítését lehet sorolni. A kökemencék rakása valószínűleg később terjedt el, mint a kőfalú házak építése. Erre utal, hogy a múlt század elejére datált cserép váralj ai Petőfi u. 7. falát már kőből építették, kemencéjét azonban még a hagyományos módon alakították ki, faváz közé fonták be, majd a kemencét kívül-belül betapasztották. Később a rakott kőkemence terjedt el Szomolya kivételével a bükkalji falvakban. Szomolyán nagy puhakö (tufa) lapokból alakítottak ki minden kő berendezési tárgyat. Több helyen is alkalmazták a három kőlapból összeállított padot. A két kisebb lapot függőlegesen állították fel, ezek alkották a lábat, és ezekre fektették a kőpad lapját. A függőleges elemeket félkör alakú bevágással díszítették. Készítettek így utcai kispadot (Kossuth u. 15.), vizeslócát a pitvarba (Kossuth u. 15.) és tüzelőpadkát a konyhába (Petőfi u. 6., 9. kép). Érdemes a szomolyai kemencék építését is megfigyelni. A kemence padozatát kemény kőből rakták. A búbot nagy kőlapokból támasztották össze és ugyancsak nagy kőlapokkal fedték le, amik túlnyúltak az oldallapokon, megadva a kemencének jellegzetes peremét. (5—6—7. kép.)