A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Szilágyi Miklós: Század eleji tudósítás a Sárközben dolgozó matyó summásokról

ténum (margaréta virág), az ümög mindkét vállán három pávaszemes tulipán ül, egy nagyobb középen, melynek aljából kiinduló két, leveles száron vannak jobb és balfelől a kisebbek; — alattuk mintegy szegesképp, virágtalan, egyenes leveles ág van, mit ők folyóka néven neveznek; az ümög mellét két oldalt két-három ilyen folyóka díszíti, de ezeken már virágdíszek — pávaszemes rózsák és krizantémumok váltakoznak. A hímzés piros pamuttal van varrva teljesen, csupán a pávaszem közepe sárga. Amilyen tetszetős a fehér ingen ez a tiszta egyszínű piros hímzés, ép olyan rikító a fekete kötényen levő hímzések tarka-barkasága; a tulipánoknak, pávaszemes rózsáknak, krizantefmumoknak két-két szirma mindig 'más-más színű, úgy, hogy egyazon virágon hánoim-négy féle alapszín látható; ugyanilyen tarkák a folyóka levelei is. — Ezalatt a tisztán virágos magyar hím alatt négy ujjnyi széles keresztöltéses hímzés van, melynek rikító tarkasága ,még szembetűnőbb; a motívumok itt már mások; középen rendesen valami virágcserépféle edényben búzakalászok vannak s ettől jobbra egy matyó legény — balra egy matyó leány kezdetleges utánzatú alakja látható — már tudniillik aki abból a szögletes körvonalaikból ember alakot tud kiböngészni; — az emberi testnek ahány része van, ezek az alakok annyiféle színű hírnmel vannak össze szerkesztve, akár csak. a bohócok kosztümjei. A hímzések általános uralkodó színe a sárga, kezdve a sötétnarancstól végig a színárnyalat minden fokán egész a zöldessárgáig; a második uralkodó szín a piros, ugyanazon színváltozattal, ezek közé vegyül szétszórtan fehér és világoskék, néha viola. Ezek a dolgok hát magyarok egészen, hanem ezt a tisztaságot elrontja a görbén kunkorodó, magas fajdkakas tollal díszített, bevert tetejű kalap, aminőt én eddig még csak a hienc tyukászok fején láttam. Csók nagy élvezettel magyarázta, hogy ime tessék, itt vannak aztán pompás foltok, fehér ümög, fekete melléry, aztán alatta ismét a sötét folt, a fekete kötény, rajta a virágos, élénk hímzés; itt aztán az ecset remekül kivágja a kontraszt hatást. Auerbach meg a tulipánok formáját vizsgálta, váitig erősítgetve, hogy a magyar motívumokat csak modern alakban lehet használni; tessék, itt ennek a tulipánnak már modern alakja van, ez már használható, pompás virág. Nos, hát mondom, már most tudjuk, hogy a matyó legények ruházatján vannak foltok meg modern alakú pávaszemes tulipánok; de nézzék meg ezeket az arcokat, hogy mik ezek! Éppen előttünk állott a Gyenes család: apa és két fia, három legmerészebb típus minden itt levő matyó között. Hát bizony néztük és bámultuk a három Gyenest, meg a többi gyenesformájú matyót; ha a mindeneknek alkotója tiszta mongol-tatárt akar teremteni, nem szükséges, hogy mintáért Ázsiába menjen; — ezek. a kiálló arccsontok, sovány arcok, szögletes állak, ezek a különös metszésű meg sajátos állású szemek, meg ezek a végig nyereghátú, széles, lapos orrok, az ázsiai származás eltörölhetetlen kiáltó jelei: mintha csak most jöttek volna a kirgiz pusztaság közepéről vagy a 'Nagy-Altai hegység oldaláról. Amíg így ízről-ízre szétszedtük mindazt, ami a férfiakon látható

1 volt, megérkezett néhány menyecske meg leány. Szoknyájuk hosszú, bokáig érő; szabása hosszú tölcsér alakú, alján kifelé kissé visszahajló, mint a trombita szája, mert az alsó szoknyákon alul körül van varrva tenyérnyi széles vastag és sűrűn ráncolt fodor, az úgynevezett hendergő; ettől az egymás hátán három négy sorosan fekvő hendcrgőtől a szoknya alja járás közben ütenyszerűen s hullámosan vetődik jobbrabalra, vagyis hentereg; innen a neve is. Ümögnek nevezhető üngük épúgy nincs mint a sárközieknek; az ő üngük is nem alsó, hanem felső ruhadarab, közvetlen a meztelen testre öltik fel; a hétköznapinak alakja hasonlít még ugyan az ősi magyar ümöghöz, de szabása már más, neve pedig vagy rekli vagy matyó nyelven lityó; valószínűen a tág állást jelentő lötyögő, lityegő szóból rövidítve; ujja jóval rövidebb, mint a sárközi üngöké s a felső kar közép táján, inkább a vállhoz közel van lekötve, s itt a váll közelében korong alakra kidudorodik; az ünneplő fehér ümög ujja, hogy szebben dudorodjon — alkalmatos módon ici van tömve... szalmával; erre a fehér ümögre borul a rendesen zöldes-sárga nagy piros kendő, sárga berlini pamuk rojtokkal. A haj elöl sodorított, mit ők sömön'fés-nek neveznek, s épp úgy két oldalfonásuk van, mint a sárközieknek; ezt a két oldalfonást nem a fül alatt — mint a Sár-