A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kőhegyi Mihály: Herman Ottó levele Bartsch Samuhoz
nek végre a Herman-levelezés teljes összegyűjtését.' 1 Közgyűjteményeink anyaga könnyen hozzáférhető, a magánkézen kallódók felderítése sokkal több gondot okoz majd. Az alábbiakban egy ez ideig lappangó Herman-levél közzétételével szeretnénk adalékokat szolgáltatni életéhez. íme a levél: Tisztelt Uram! Hozzám intézett sorait csak kanyarodon vettem, mert azok Budapestre voltak intézve, holott én a nyarat Doroszlón (Bács megyében) töltöm, s így a levél késett. 5 Feleletem ez Okon szintén késik. Leveléből azt vélem kivehetni, hogy éppen nem lenne ellenére, ha a Baja körül gyűjtött pókok meghatározását elvállalnám. Ha ez így van, s hajlandó egy kis türelem^ re, melyre szükség van, mert igen sokfelé vesznelk igénybe, úgy tessék a pókolkat lehetőleg szorosan (de nem összvenyomva) egy üvegbe tölteni, friss borszesszel feltölteni, s egy kevés gyapotot akként reájok tenni, hogy a folyadék ne csapkodjon, az egészet pedig ide, Doroszlóra elküldeni. Üvegcsékkel, majd magam látom el, s ezeket azután visszaküldhetné. Kötve hiszem, hogy 50 faja legyen, legalább meghatározható aligha lesz ennyi: mert a meghatározás főképen az ivarszervek szerint történik, s ezek csak későcskén fejlődnek; minthogy pedig ön — úgy látszik — kora tavasszal gyűjtött, sók lesz az éretlen, melynek majd csak a nemét lehet meghatározni. Az Apus productus mindenesetre érdekes jelenség, s nagy köszönettel fogadnám, ha 3—4 példányt kaphatnék. 6 Annak, hogy bár csak így levélben ; s, de felkeresett, igazán örvendek, s kérem, fogadja üdvözletem mellett annak a kifejezését, hogy szakunk érdekében bennem mindenkor kész hívét találhatja. Doroszlón, máj. 17. 1876. tisztelettel: Herman Ottó Herman Ottó, hosszú kitérők után. 1875-ben került a Nemzeti Múzeumhoz. Ekkor már évek óta dolgozott Magyarország pókfaunáját bemutató könyvének anyaggyűjtésén, melyet eleinte magánszorgalomból folytatott, később pedig a Természettudományi Társulat megbízásából. 7 A már kész anyaggal elvonult a bácskai Doroszlóra és itt írta teljes elvonultságban, de annál nagyobb elmélyedéssel az azóta is alapműnek számító könyvét. 8 Ezért kelt innen, a Zomborral szomszédos, mindmáig magyar nyelvű községből a levél." A jelenleg is Baján élő Éber-család sokadíziglen felmenő ősei művészetet, irodalmat, zenét szerető és művelő tagjai őrizték meg a levelet, s adták át készséggel megjelentetésre. 10 Az összehajtott, kisalakú, végig kézzel írott levélnek időközben elveszett a borítéka. A címzett azonban teljes biztonsággal megállapítható: Bartsch Samu. Ezt a ma élők — kiknek anyai nagyapja volt Bartsch — emlékezetén túl, a levélből kiolvasható tárgyi bizonyítékok is megerősítik. Ki volt Bartsch Samu? 1845. szeptember 29-én született T lglón. Édesapja lakatosmester volt. Két gyermekük közül Károly korán elhunyt. Samu mind az elemi iskolában, mind a négy alsó gimnáziumi osztályban kifogástalan magaviseletű és kiváló előmenetelű tanuló volt. A felső négy gimnáziumi osztályt már Eperjesen végezte. 11 Itt kezdett először a természettudományok iránt érdeklődni. 1868ban a berlini egyetemen matematikát és természettudományt tanul, de csak-